Töredékek 1.
Tán meggyötört öreg az Isten
de tavaszt megújulást ígér
hideg ködökön át is érzem
a fényét melegszem tüzénél.
|
Őszintén, nem tudom, hogy e különleges alkalomra mi lenne a legmegfelelőbb gesztus; - csupán csak a vallomás, a köszönő szavak, vagy egy szál virággal és egy üveg borral üljek le veled szembe és úgy mondjam el azt, amit el kell mondanom.
|
Mind a három Nagyvadász haza szaladt egércsapdát keresni. Becsületükre legyen mondva, Gyuszinak, Gyurinak, és még Győzőnek is átvillant az agyán, hogy csapda állítás nem is méltó az igazi vadászokhoz, és hogy az így elejtett vad talán meg sem érdemli a „Trófea“ becsületes elnevezést.
|
Búzát vetek az égre,
felhőket a zöld rétre,
szivárványra virágot,
sosem látott világot.
|
Nagyapám kunyhója
Szőlő-földünk szélén boglyas kunyhót
ringat a völgy. Csöndes ölében
álmodik a múlt, mögötte kövecses
|
Volt egyszer egy legény, aki azt tartotta magáról, hogy senkitől és semmitől se fél. Nincs olyan ember, aki meg tudná ijeszteni.
(Kép forrása: internet)
|
Ildikónak
Életünk mámor-virágos mezején
őrzöd vággyal csókolt számat,
mellé, nyitott életem tűzöm én
szívedre csöppenő vallomásnak.
|
A Három Gy. a szérűben tervezte berendezni a leendő trófeaszobájukat, amit csak amolyan gyüjtőhelyként akartak használni, mert majd az egész nagy gyűjteményt az iskola álattani szertárának fogják ajándékozni
|
Már megint elcsavarogtam az éjben,
kibújtam a lyukas kerítésen,
de reggel Hozzád visszaballagtam,
otthont keresek Nálad, magamban,
a ragaszkodásom halhatatlan.
|
v 02/15/15
Dáma Lovag Erdő...
It t a farsang vége,tél ideje lejár
Szeretnénk ha csend helyett dalolna a madár
Rőzsét gyújtunk magasan lobogjon
Hogy a tél tőlünk messze szaladjon
|
Csak a lényeget szeretem leírni verseimbe.
Mintha kezemet fognák a betűk,
s velük kutatom, hová lett eredetük..
|
szo 02/14/15
Lénárd József
A cigaretta lassan mérgezi a testet,
és észre sem veszed, hogy birtokában vagy.
A szerelmi érzést fátyolként takarja.
Szép lassan nem kell más csak a cigaretta.
S hol van már az akarat?
|
szonett
Boldogan átölel, két szeme ragyog,
könnyed lehelete, virág illata.
Lelkéből fakadva, lángot szítana,
nesztelen suhan, száll, mint az angyalok
|
Riport.
Védve mindened, csak a menekülés lenne,
de, Európa útján már nincs út, hová, merre,
nincs semmid, csak a menthető puszta életed--
mára a létbe-keserített fájdalom jutott neked.
|
szo 02/14/15
Dáma Lovag Erdő...
Künn dalol a hideg szél
Mégis egy kis lányról mesél
Aki a mai napon született
Szívet –lelket megörvendeztetett
S felnőtt a gyermek
|
szo 02/14/15
Mezei István
Magamban mindig tereket hagyok,
hiába izzaszt nyár, szorít a tél,
bennük él még Anyám, ki rég halott,
és szól hozzám, ha hallgat is mesél.
|
Volt három jó barát a Gyuri, a Gyuszi és a Győző. Igaz, hogy még alig taposták életük tizedik évét, az osztálytársaik között már öreg, tapasztalt vadászoknak számítottak..
|
p 02/13/15
Dáma Lovag Erdő...
A Föld vakvágányra tért
Sebesen fut a vég felé
Sikítva kiált a nép
A veszedelem mindenkié
|
cs 02/12/15
Lénárd József
A tévedések sorozata az írás!
Vajon ismerős Nyírő József név?
"Tisztelet az ősöknek" , s kell még a tömeg,
|
A pávák tolláról, a faluk, és a városok zsugorodó
életéről mesélj egy képpel, mert szellemileg is szegényedünk
--világviszonylatban, észrevehetően, beteg testű,
sértett ég alatt, fogyunk, és kapkodunk. Lányaink
|