Kétezer és néhány éve, hogy napkeleti bölcsek
Reménycsillag ragyogásban csodát jövendöltek.
Mentek, hittek és jártak a csoda nyomában:
Valami nagy békességnek szívbe ható feltámadásában.

Hacsek: (az asztalnál ül, és mondogatja) Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál, jobb egy lúdnyak, tíz tyúknyaknál! (Sajó be, azonnal eltéveszti) Jobb egy lúdnyak, tíz tyúknyaknyál!

Maglócán egy kis faluban
Élt az én nagyanyám
Virágtól illatozott háza,kertje
Emlékeim visszahoznak ide

Reggel hármasban folytattuk a várnéző túránkat, mivel Cecile már nem kapott szabadságot, így csak késő délután tudott hozzánk csatlakozni. Úgy terveztük, hogy a délelőtti órákat Saumur –i városnézésnek szenteljük.

Az öregedésnek is van balladája,
Ne gondolj a holnapokra csak a mára,
Weöres Sándor és az okos Füst Milán,
Olvastam tőlük, ez volt az én nagy hibám,
Ők is panaszkodtak, hol itt fáj, hol ott fáj,

Nekem az Adventről most csak ez a történet jut eszembe, ... a szeretetről... és az emberségről. Fogadjátok szeretettel.

A Különös jelenés története

Prológus

...a szíve néha megszakad...

Harangoznak a templomban
Szól a harang hangja
Karácsony van, Jézus születése napja
Gilling-gallang szól a harang
Nagy fényesség támad
Fehér lepel ,hó takaró
Üli meg a tájat

Hacsek: (csendesen sírdogál, a szemét törölgeti, majd az orrát fújja.) 
Sajó: Mi van magával Hacsek, miért szipog?

Elsőbbséggel adtam fel,
hogy még odaérjen,
kérlek segíts, hogyha tudsz,
nincs is más kérésem.

Szörnyű dolog történt Mikulásfalván, megbetegedett a Mikulás. Ilyen bárkivel előfordulhat, főleg, ha már idős az ember.

(Kép forrása internet:)

Hacsek: (az asztalnál ül és az ujjával dobol az asztalon)
Sajó: (be)
Hacsek: Hol volt eddig, hogy hála Isten nem láttam?
Sajó: Ó, még meghalni sincs időm. Összekötő vagyok.

Adventi gyertyaláng imbolyog előttem,
egyedül maradtam, csak ő mesél nekem,
reménytelenül reménnyel várakozom,
folytatom éjjelem és szürke nappalom.

Gyújtsd meg az első gyertyát! Adventi ima 
hassa át lelked. Édesanyádnak 
szerető könnyeiddel kezét csókold meg!