Nőnap van ma ihaj-csuhaj,
csörögnek a telefonok.
Nincs is ezzel ám semmi baj,
a sok jótól összerogyok.
A Zuram is jön virággal,
szép mosollyal, férfi bájjal,
mint igazi gáláns lovag,
kenegetve máját hájjal.
Ma minden nőt megbecsülnek,
a kollegák összegyűlnek.
Köszöntik a nődolgozót,
egyik arcán sincsen bozót,
ki vannak ám beretválva,
mindegyik a puszit várja,
cserében egy szál virágért,
másodpercnyi boldogságért.
Még a porhanyós anyós is
kap egy kaktuszt a vejétől,
ki a Mama puszijától,
biztos megválna fejétől.
A kamasz is ott ténfereg,
a tinilány bűvkörében,
zavarában habog-hebeg.
tulipánnal a kezében.
Nagytata a bajsza alatt,
elhadarja köszöntőjét,
a Nagyi meg zavarában,
teleríjja zsebkendőjét.
Szép is kérem ez a Nőnap,
kár hogy nincsen több belőle,
így évente csupán egyszer,
költenek a fiúk nőre.
