Látóhatár felett a nap tüneményes,
A tenger vizében hosszú híd mit képez.
Rózsaszínre festi a selymes kék színét,
Csendesen hűti le forrón égő szívét.

Álmos, itt az este, de perdül még táncra,
Amit a hídon át virágokkal járja.
Szippantja illatuk csodálatos kelyhét,
Átszövi a szirmok minden egyes sejtjét.

Azért nevelgettem egy zsenge almafát
hogy érjen a nyárban az örömapaság
vad viharok tépték jeges szelek rázták
őrizte ágán az ígéret csodáját
mint mellettem sétál friss menyasszony lányom
átsétálunk ketten hetedhét határon
ő libbenve szárnyal én már sántikálok
nem térít el minket holmi gazos árok
a hála párája tiszta kristály vizünk

Vajon, ha lenne ükapám,
mindig emlékezne énrám?
Mesélne az ükanyámról,
szántóföldről, katonákról...
 
Vajon, ha lenne dédapám,
vele élne még dédanyám?
Pipázna ő is a gangon,
halkan szól vagy emelt hangon?
 
Vajon, ha lenne nagyapám,
úgy szólna hozzám, angyalkám!
Majd venne nekem bambit

halkan susognak a fák
a sírok közt néma csend
hallgatnak ódon fejfák
a falevél sem rezzent

egy csokor a kezemben
hozzátok visz az utam
bánattal a szívemben:
mért engedted ezt, Uram?

anyám s apám már elment
gyötör örök nemlétük
vágyom a lehetetlent
s ami kísért... emlékük

Megfáradt lelkem égbe kiált,
miért a háború, a sok kín, a sok halál.
Ily tettekre nincs bűnbocsánat,
bűnhődni kell annak, ki ilyet tett a mai világban!

Nem érti meg gyermeki lelkem ezt,
mi vezérli, ki ily gaz tettre termett.
Azt hiszi, övé a világ,
míg sok ártatlan ember otthona romokban áll.

Az árnyaimnak teraszán ülök,
arról hegedül bölcsen egy tücsök,
hogy a körforgás végtelen örök.
Lágyan ciripel kedvesen, halkan,
ismerős nékem régen e dallam,
megnyugtat, csitít e zűrzavarban.
Az otthona egy titkos, rejtett lyuk,
homályos felette a sápadt Tejút,
a baglyok a fákon rá a tanuk.
Lassan tovaszáll az aszályos nyár,

A nyúló éj már újra itt van velem,
Behunyom alatta lassan a szemem.
Mert csodálója vagyok az egeknek,
Hűlő csillagokkal hadd sisteregjek.
Az elsápadt holdfénynek szélein túl
A környék álmosan, ásítva lapul.
A fák árnyai az útra fekszenek,
Neki is botlok olykor az egyiknek.
A sötét hosszabb a nappalok között,

a szavak összekuszálódnak
gondolatok elhalványulnak
az ihlet a mély homályba vész
s verssor, mi születik, csenevész

2022. augusztus 18.

Talpam alatt száraz homok,
nem terem meg semmi,
lehullnak a virágszirmok,
fa is lombját veszti.

Rég volt eső, minden porzik,
apadnak a tavak,
vészjóslóan szárnyuk tárják
háztetőn a varjak.

Tüzek gyúlnak, égő pokol,
erdők, rétek, nádas,
kerülgeti, nyaldossa már
háztetőt, ha száraz.

Gyönyörű szép, ha egy új élet születik,
egy kis gyermek, ki oly kedves a szívünknek.
Drága unokám, köszönöm a csodát,
hogy láthatom a gyönyörű dédunokát.

Nincs szebb nála e világon,
hetedhét határon,
ő a mindenünk,
a boldogságunk nekünk.

A kertemben egy kicsit megpihenek,
kis székemben üldögélek.
Elnézem a nyíló rózsa égő piros csodás szirmát,
hová lett a régi szép nyár?

Most tikkasztó a hőség,
a határban sincs bőség,
kiszáradt a kutak vize,
az eső már úgy kellene.

A tetőn hangos kopogás,
fekete varjú dolgozik,
csőrével diót töröget,
lábával abba kapaszkodik.

Folyton hangzik károgása,
hírül adja szerencséjét,
dicsőíti önmagának
zsákmányszerző tehetségét.

Kár volt oly nagy hanggal lenni,
jöttek mások, megzavarták,
mellette a ház tetejét
egyre többen elfoglalták.

minden szomjazik
összesodort levelek
vízért epednek

ezüst madarak
szeme víz után kutat
szárnyuk szikrát vet

forró kékségben
reszket, élni akar, - de
felolvad a nyár

elepedek már
adj hát vizet, életet
szomjazik a szám

színtelen égben
nem hallik suttogásom
szomjan hal szívem

2022. július 28.

Függönnyel játszik,
Hopp, besurrant szobámba
Huncut ma a szél

Arcom simítja
Szememre csókokat hint
Ébresztget lágyan

Aranyra festi
rózsafelhők taraját
a felkelő Nap

Szívem muzsikál
Még lelkem is mosolyog
Láttam a hajnalt

2022. augusztus 6.,

Már alkonyodik
Narancsfürdőt vesz a nap
Felhőkbe bújik

Forró szél támadt
Kócolja hajam, ölel
Búcsúzik a nyár

Kéklik a sötét
Gyertyát gyújtok fényeset
Mesédre várok

Tücsök muzsikál
Hulló csillag int felém
Nyári finálé

2022. augusztus 5.