cs 08/04/22
Juhászné Bérces...
Szabadságra ment az ihlet...
Kis pihenést tán megillet...
Éveken át űzött, hajtott,
cserben engem sosem hagyott.
Lehet, hogy már elege lett,
bánatában világgá ment?
Bármerre jár, megkeresem,
visszahozom tenyeremen.
|
Porfelhő és zakatolás jelzi merre jár,
kombájn kaszálja a beérett termést,
megtelik az üressé fogyott magtár,
folyik az aratás az utak mentén.
A levágott búzamezőt szalmagurigák őrzik,
vidám szöcskék járják pattogva táncukat,
egy vércse felettük keringőzik,
egerek bújnak, látván végzetük, s a sorsukat.
|
Egy
forró
nyári nap
szerelmet vall
a tücsökzene.
Szép
nyári
éjjelen
kéz a kézben
sétálok veled.
|
Még
ezer
szikrát szór
kócos haja
a forró nyárnak.
|
h 08/01/22
Bíróné Marton V...
Nyári napsugár már
izzik a kék égen,
áttör felhők fátylán,
csodás az ég kékje.
A tűző napfényben
elszáll minden pára,
útján tüneményes
délibábot játszva.
Mi marad utána?
Repedezett talaj,
a fák hűvös árnya,
de jön majd zivatar.
Megérett a búza,
a fejét lehajtja,
érett mag lehúzza,
ő a táj aranya.
|
h 08/01/22
Bíróné Marton V...
Érkezik egy levél,
Erika kibontja,
lelkével, festménnyel
köszönti anyósa.
Lágy dallamot dalol
a szép virágcsokor,
zöld levele hajlong,
ütemet varázsol.
Magyar nóta hangzik
mindegyik virágból,.
kertekben sarjadzik
a népünk ajkáról.
|
Kövek közt csordogáló kis patak,
arra elég, hogy őzek igyanak,
enyhet ad nékik a forró nyárban,
lágyan csobog az erdei tájban.
Amikor összeér két kis víz,
csobogása frissül rázendít,
már görget köveket, faágakat,
és bodorít nagyobb hullámokat.
|
Mint köztudott, a kövirózsa gyógyító ereje vetekszik az aloé veráéval. Szinte minden kertben megtalálható ez a szerény, igénytelen növény, amelyet manapság elsősorban a sziklakertek díszítéséhez használunk. Pedig a kövirózsa sokkal inkább gyógynövény, mint kerti dísz.
Lássuk, mire használhatjuk, a teljesség igénye nélkül.
|
szo 07/30/22
Bíróné Marton V...
A tükörbe néztem,
gyermekarcom láttam,
sok évet megértem,
arcom tele ránccal.
Múló időn merengtem,
mely arcomra tapadt,
de lelkem még gyerek,
éreztem, fiatal.
Gyerekek közt éltem,
azok generálták,
sok ártatlan lélek,
az enyémben vájkált.
2022. június 23.
|
szo 07/30/22
Bíróné Marton V...
Öreg hársfa törzse,
több száz éves lehet,
koronája körbe'
virággal van tele.
Mézédes illattal
magához csalogat,
megállok alatta,
szedek sok csokorral.
Amíg hazaérek
bódító illatban,
vágyaim mesések,
kedvem határtalan.
Süssünk palacsintát,
javasolja lányom,
meg is sütöm mindjárt,
belesül virágom.
|
p 07/29/22
Bíróné Marton V...
Az én kaktuszomnak
dús csipkés az ága,
mind lehajladoznak
kinyílott virággal.
Rózsaszín szirmai
napfénnyel telített,
szívemnek titkai
fényükkel vegyített.
2022. június 21.
|
p 07/29/22
Bíróné Marton V...
Felhők felett,
a nap alatt
repült a gép,
az idő szaladt,
élménye megmaradt.
Köszönjük Piroska,
hogy megosztottad,
most én is ott vagyok,
ablaknál kuksolok,
lelki szemeimmel
bárányt simogatok.
2022. június 20.
|
Tűz a nap, aranyba szövi a dombokat,
Szivárvány csillan az íriszeden,
Könnyű szellő simítja arcodat,
Pillangók cirkálnak a kerteken.
Mi ez az idill, földi mennyország?
A szabadság íze mámorító.
Csak nézem az arcod, s a boldogság
Szétárad bennem, mint szomjas folyó,
|
cs 07/28/22
Bíróné Marton V...
A nyári nap tovább fénylik,
időt csen az éjszakától,
alkonyt a szél nem kíméli,
lesz belőle szürke fátyol.
Lebegteti földön, égen,
a bíboros napfény foltok
megvillannak a nagy szélben,
és futnak, mint a koboldok.
Díszkert fehér kerítése
öleli a kis tó vizét,
de annak a felszínére
jutó fények már kicsikék.
|
cs 07/28/22
Bíróné Marton V...
Meleg nyári estén a ligetben jártam,
Egy padon aludni, hajléktalant láttam.
Összeszorult szívem, nekem ez nem tetszett,
Törvényt okoltam, hogy ez megtörténhetett.
Jobb napokat látott férfi aludt mélyen,
Egy járőr odajött, hagyta őt békében.
Bezzeg, ha egy gazdátlan kutyuska volna,
Állatmenhelyen máris lenne otthona.
|
éltet a tűz
ölel a szél
ringat a víz
és a szerelem
messzire űz
ezernyi kérdést
a válaszokat már
nem keresem
|
Mami nagyon szeret téged,
hozza a holdat, ha kéred,
vagy neked a csillagokat,
amelyre az ujjad mutat.
Válassz egyet, melyik tetszik?
Az, mi olyan szépen fénylik?
Az se baj, hogy nagyon messze,
felmászok fa tetejére.
Ha még így is kicsi leszek,
legmagasabb hegyre megyek,
ha alacsony, így sem érem,
akkor már az eget nézem.
|
Énekel lelkéből, én hallgatom,
szomorú dalában a fájdalom,
népének ősi énekét zengi,
már mind elmentek, nem maradt senki.
Utolsó, ki emlékszik a dalra,
utolsóként mondja el az ajka,
száll a szélben völgyeken, hegyeken,
majd elhallgat, és csak vár csendesen.
|
sze 07/27/22
Bíróné Marton V...
A Ligeti hársfák alatt
tánczene szól a színpadon.
Közönség még ülve marad,
egy pár már táncol a placcon.
A lány fehér táncruhája
bokáig ér bő fodrokkal.
Libben a tánc ritmusára
vörös hosszú hajkorona.
Partnere egy nagy kalapos
ifjú fekete öltönyös,
Arca hódítóan bajszos,
és a tánca sem közömbös.
|
sze 07/27/22
Bíróné Marton V...
Elöntötte zöldáradat
az ártéri földet,
folyóparti fűzfák alatt
föllazult, de szörnyen.
A gyökerek megmozdultak,
megdőltek a törzsek,
letört ágaik lecsúsztak
a pázsitos zöldre.
Öreg törzsek úgy siratják
a letört águkat,
mint háborúkor az anyák
katona fiukat.
|