Én is voltam ifjú, bohó leány,
udvarolt nekem is dalia néhány,
de szívem akkor is csak egyet szeretett,
a többi továbbmehetett!
Nem volt drámai jelenet,
megmondtam őszintén, én kit szeretek!
Életemben oly sok mindent átéltem,
de a bizonytalanságért nem változtattam meg az életem.
Maradtam a régi megszokottnál,
így már 55 éve kitartok a páromnál,
bár kísértés számos volt,
ígértek fűt, fát, bokrot, rózsacsokrot,
a szerelem átalakult szeretetté,
és ez máig megmaradt.
Így aztán az életemből
ez a kaland kimaradt.
Ki tudja, hogy mi lett volna,
ha én akkor mást választok,
de a megbízható szerelem,
majd szeretet volt a döntő,
az volt fontos énnekem,
ami ma sem elhanyagolható,
ez a fontos, ez a jó.
Eljátszottam most gondolatban,
mi lett volna, ha.....?
De ki tudja, lehet, hogy jobb,
vagy tán rosszabb volna!
Ez már nem derül ki soha.
Lehet, hogy
"csöbörből, vödörbe" estem volna.