Mesélték, hogy volt egy ősöm,
lehetne ő az én hősöm,
ha tudnám, hogy mi vezette,
volt-e neki egy hőstette.

Szerette a barlangokat,
az izgalmas kalandokat,
betyárként élt a Bakonyban,
lakott elhagyott zugokban.

Tört zárakat, lakatokat,
fosztogatott gazdagokat,
gyerekeknek cukrot hozott,
minden rokon pénzt is kapott.

Üldöztették csendőrökkel,
de megszökött hidegvérrel,
bujdokolt nagy gyötrelemmel,
fájdalommal, sebhelyekkel.

Valahol mégis elfogták,
vasra verték, és becsukták,
mikor kijött már megtörten,
vén ember volt a tükörben.

A lelke még így is szárnyalt,
talán énekelt búcsúdalt,
temetésén nem volt senki,
bűneit a múlt elrejti.