Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Vers

Mezei István
Mezei István képe

A holnapok menedéke

Rovatok: 
Vers

Már pattanásig feszült a húr bennem,
de megmenekültem újból, ismét,
a tegnapokban már épp elmerültem,
és mégis kinyílott felém az ég.
Átvészeltem én már sok hideg telet,

futoinda
futoinda képe

Szerelmes tavasz

Rovatok: 
Vers

Ildikónak

Mezei István
Mezei István képe

Egy utolsó előtti vacsora

Rovatok: 
Vers

Étvágytalanok lettek a vacsorák,
nem ízlik a halott madarak szíve,
elkerülöm én már a sok drága fogást,
kanalam merítem hideg semmibe,
míg kifogy tálamból szerényen az este.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Kokárda könnyei

Rovatok: 
Vers

Ó hova hull a záporeső
Talán ázik a képernyő
Egy nemzeti kokárda hullajtja
Könnyét le az asztalra

Mezei István
Mezei István képe

A bálvány bűze

Rovatok: 
Vers

Imádták, dicsérték, végül elhitte,
hogy jogosan lett belőle is bálvány,
törpe teste alá nőtt ezer állvány,
feledte, hogy az Isten van felette.

Marjai László

Thábory Gizella

Rovatok: 
Vers

Temetetlen holtak völgye

Egyszer valamikor réges-régen,
Mikor folyón, csónak úszott véren,
Mikor a tatár e honban öldökölt,
Egy lantos e regéről hírnökölt.

Mezei István
Mezei István képe

Örökké félúton

Rovatok: 
Vers

Zárt határok mögött, poros dűlőúton,
huzatos mezők közt, nagyapák örökén,
kapaszkodott mába fürge gyermekkorom,
könyvekbe fogództam az életem delén.

Mezei István
Mezei István képe

Az áthárítás

Rovatok: 
Vers

Az idő bennem egyre nagyobb űrt ás,
morzsolja csontom hatás, ellenhatás,
már minden perc veszély, próba, kihívás,
a végső mentsvár lesz az áthárítás.

Mezei István
Mezei István képe

Egy kora tavaszi napon

Rovatok: 
Vers

Az ablaknál ülök, még várok valakit,
mint az öregek, hiszen én is vén vagyok,
a hajnali tejköd önmagamba halkít,
a reggelek ilyenkor süketek, vakok.
A szemközti dagadt ház elvadult kertje

Eternity
Eternity képe

Az öreg színész adventje

Rovatok: 
Vers

Csodálatos nap volt a mai!

Marjai László

Petőfi szava

Rovatok: 
Vers

Petőfi szava

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Petőfi Sándor emléke él

Rovatok: 
Vers

Ó nagy költője a nemzetnek
Hányszor támadsz fel
Hányszor temetnek
​Talpra magyar,itt az ideje

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ősi fejfák a Búcs-i temetőben

Rovatok: 
Vers

Szomorú emlékek
Mindig visszatérnek
Fájó szívvel üzennek
A jövő nemzedéknek

Szepi02
Szepi02 képe

Mókuskerék

Rovatok: 
Vers

...ki akarok szállni...

Juhászné Bérces...

A mi lobogónk

Rovatok: 
Vers

Három a magyar igazság, 
Nem töri meg semmi gazság, 
Nemzetiszín zászlónk lobog, 
Hirdeti, hogy magyar vagyok. 
 

Mezei István
Mezei István képe

Nem kért örökség

Rovatok: 
Vers

Anyám a virágok közt harmatot járta,
Apám  hidakon át bátran lépkedett,
Anyám nyitott szívvel várt a csodára,
míg Apám titkolta a vétkeket.

Eternity
Eternity képe

Megérkezés

Rovatok: 
Vers


Leülsz akkor végre, felnézel az égre,
keresgélve azt, ki utadat kísérte.
Öledben karjaid, két kezed megpihen,
messzeségnek kékje lágy szellővel üzen.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ezernyolcszáznegyvennyolc emlékére

Rovatok: 
Vers

Ó szent forradalmak dicső Istensége
Tégy koszorút 1848 fejére
Piros -- fehér- zöld pántlikával fonva
Soha el nem múló emlékét bearanyozva

 

Mezei István
Mezei István képe

Már azonos vagyok önmagammal

Rovatok: 
Vers

Hiába is prédikálnak, szónokolnak,
és csattognak a váltók, sírnak a sínek
ott lenn, a legjobb oktatója magamnak
én vagyok és most már senkinek sem hiszek.

 

Juhászné Bérces...

Anya, ha tudnád

Rovatok: 
Vers

Hiányod nehezen viselem,
Más világ Nélküled életem.
Lelkemben burjánzó fájdalom,
Nyugodni nem enged, fáj nagyon.
Mióta elmentél, szenvedek,
Megnyugvást semerre nem lelek.

Oldalak