A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin
|
Rovatok: Vers Ahol szeretet van,
mindig ragyog az ég!
Virágos mező int feléd.
Ahol szeretet van,
boldog a család, a gyermek!
Ha gond van is, szebb az élet.
Boldog a lélek,
mert a szeretet átkarol téged.
Ahol szeretet van,
jobb ízű a kenyér!
|
|
Rovatok: Vers Mikor gyermekkorra visszatekintek
Látom édesanyám, édesapám áldó kezedet
Munkától megfáradt arcotokat
Lassuló lépteitek, kedves mosolyotokat
Nem tudtam már minden jót meghálálni
Értünk, gyermekeitekért fáradozást megköszönni
Arcotokról letörölni a könnyeket
|
|
Rovatok: Vers A föld aludni készül Csend lett most az úr
|
|
Rovatok: Vers (Elbeszélő költemény:1958.)
Vörös József tanárom emlékére
Mosonszentjánosi iskolánk ajándéka
Egy utolsó, közös kirándulás
Eger várát most mi ostromoltuk
Örült a látványnak a sok diák
Gárdonyi Géza sírjánál ültem egy padon
„Pajtás” újságot lengetve
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Becsület és hűség „Hűség a becsület dolga” Becsületre megtanított a jó édesanyád s apád
|
|
Rovatok: Vers Mikor a hét teve Pedig átkeltek tengeren Mikor a hét teve
|
|
Rovatok: Vers /Dévai Nagy Kamilla ének művészhez / Mint tavaszi légben éneklő pacsirta Tavaszváró pacsirta zengjen éneked
|
|
Rovatok: Vers „Mire a kakas hármat kukorékol, Késő lesz már a megbánás!
|
|
Rovatok: Vers Istenem, kiben hiszünk
Áldd meg ezt a drága hazánk, nemzetünk
Áldd meg a Te magyar néped
Nézz le ránk, nyisd meg az eget
Mert elszabadult a sátán pokla
A Te szerető nemzeted taszítja pokolra
Mert minden nap nehéz súlyt zúdít ránk
Hallgasd meg könyörgésünk, mi Atyánk
|
|
Rovatok: Vers /1956.nov.4./ Én láttam elbukásod
|
|
Rovatok: Vers Békegalamb, békegalamb! Szárnytörött békegalamb!
|
|
Rovatok: Vers /Halottak napján/
Az est fekete fátyolt terít
Az ég boltazatján
Fogyó Hold egyre halovány
A csend átkarol a néma estben
Millió gyertya fénye lebben
Emlékezés útját járva
Elveszett szeretteinkre rátalálva
Isten velünk van e csendben
Vigaszt nyújt a végtelenben
|
|
Rovatok: Vers (Emlékezés virágai) Ó, fehér virágok Minden virág szívünk fájdalma
|
|
Rovatok: Vers (Forradalom, háború elől menekülők)
S elindultak kéz a kézben
Harcok elől, s remény országútján
Rájuk köszöntek ködös nappalok
Hitükkel, melyet követtek, mint vezércsillagot
Elindultak félelemmel és reménnyel
Isten által vezérelve
|
|
Rovatok: Vers Egy őszi ködös reggelen
Kiültek a galambok a háztetőre
Ám a vércse hirtelen megjelent
Galambok sokasága elrebbent
Huss, elszállt a sok galamb
Vércse utánuk, űzte őket messzire
Galambok sokasága eltűnt a ködbe'
Vajon hova szálltak, nyugalmat hol találtak?
|
|
Rovatok: Vers Turul madár, turul madár!
Égi jelként ismét hazatértél
Tüzes lánggal felhők közt repültél
Figyelmeztetsz minket hű madarunk
Vigyázzunk a hazánkra, ha élni akarunk!
Tüzes felhők közelegnek, sokasodnak felettünk!
Ha nem fogunk most össze, elveszünk!
|
|
Rovatok: Vers Lelkem kell, hát nem adom!
|
|
Rovatok: Vers Lenn a déli határszélen
Sűrű erdő rejtekében
Leselkedik rád a veszély!
Susog az erdő, szinte beszél!
Kik zokognak nagy titokban?
Talán gyermek, kit nem véd paplan?
Vagy egy sötét ősi ellen?
Készül, hogy meglepjen!
Fúj a szél, lombot rázza
|
|
Rovatok: Vers (Vincze Ferenchez - férjemhez) Utolsó könnycsepp arcodon Beszélek hozzád, könnyezel
|
|
Rovatok: Vers Turul madár, turul madár!
Nem ártottál te senkinek
Mégis néha szárnyad, lábad
Törik, zúzzák, verik egyesek
Turul madár, te a magyarság hű madara!
Ne szállj messze, szenvedésed mindenki látja!
Hozz nekünk reménységet!
Béke, szeretet, hit kell a magyarnak!
|
