Lakótelepen lakunk, Újpesten a víztoronytól nem messze. A lakóteleppel meg vagyunk elégedve, bár a fásítás, és ezzel együtt a környezetünk tisztasága lehetne jobb is.
Sokszor nagyobb baj az, hogy a lakók, és látogatóik elfelejtkeznek emberi mivoltukról, és a lépcsőfordulókba végzik el dolgukat.  De szerencsénk van, mert a mi házunkban, ami a szokásos tízemeletes, ilyesmi már rég fordult elő.

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon.

...Hallgass meg, s könyörülj rajtam Uram!

Már csak keveset segíthetsz hazád baján,
az idő elrohant veled, rövid és kaján,
találgatod a sok hazug szó hallatán,

Mélységes megdöbbenéssel értesültem Dr.Für Lajos volt honvédelmi miniszter haláláról.

Most új mise van, sok lett a ministráns.
Hosszú az oltár, míg végigjárod.
Bor helyett színes víz az átváltozás,
népünk kereszten, feszítve látod.

...feketén...fehéren...

Milyennek is kellene lenni egy ünnepnek? Egy igazi nemzeti ünnepnek. Erre keresem most a választ. Nagy fába vágtam a fejszémet. Nem lesz könnyű okos választ adni.

2013 békés forradalma

Ígértem Jucikának, hogy október 23-ára felteszem ezt a verset. 1956-ban két éves voltam. Sokat hallottam ezen történésekről, foglalkoztattak is a történtek. Mindig is éreztem, amit olyan sokan leírtak már: Égbe kiáltó gazság történt! Akit barátnak gondoltunk, megalkudott, elárult bennünket! A beígért segítség, hazugság, ámítás (Igaza van Tibornak. Csak uszítás) volt! A Széna téren, kezében a nemzeti zászlóval, amiből ki lett tépve az önkényuralmi jelkép, meghalt egy 16 éves fiú. A Pesti srác, a MAGYAR szabadságot jelképezte.
Én így látom, ha tévedtem, bocsássátok meg.

"Képeslapra nem volt időm, 
hozzád mennék de nincs cipőm. 
Szánkón csúsznék ha hó lenne, 
maradjunk e kis vers-ben. 
Boldog szülinapot kívánok!"

Elromlott az elektromos kávédarálónk. Nem nagy ügy.

Hány bezárt ajtón át jutottam
el idáig, és kísértek sziszegő szavak,
színváltók léptek a hátamra sorban,
és csak gyűlt sejtjeimben a harag-salak.

...szeretettel...

Kedves Barátaim!

Köszönöm, hogy velem vagytok és még mindig kitartotok mellettem!

Hol volt, hol nem volt, még sem tudom, hogy hol, volt egy kicsi falu, és ebben lakott egy szegény földműves. A házán és földecskéjén kívül csak egy ökre volt.

A remény delejezi e késői percemet,
őszöm a jövendő tavasszal hiteget,
ez a félárnyék nem lehet végzetem,
a múlt burka olvad lassan a szívemen.