v 07/21/19
somogybarcsirimek-.
Romantikus kicsi falú,
ma már olyan nagyvonalú,
várossá lett negyven éve,
hosszú vajjúdásnak ez a vége.
|
v 07/21/19
somogybarcsirimek-.
Régi őrszemek a nyárfák,
mint valami letűzött dárdák,
pásztorai a mezőségnek,
úgy mind vadvirágos rétnek.
|
szo 07/20/19
Bíróné Marton V...
Ernyővel jöttem sétálni a rétre,
Rám köszön a tájnak csodás szépsége.
Nyári reggelnek felszáll a harmatja,
Benne ezernyi vadvirág illata.
|
szo 07/20/19
Bíróné Marton V...
Egérlyukból fut az egér.
Meglátta az éhes macska,
Oda állt az egér elé.
Zárva van az éléskamra
|
szo 07/20/19
Dáma Lovag Erdő...
Csendesen andalgott a Tisza
Partos medrében
Alkony némán búcsút int a tájra
Millió, milló kérész násztáncát járta
|
szo 07/20/19
somogybarcsirimek-.
Bezárok egy ajtót, a múlt évnek ajtaját,
Úgy látom csak meg, majd újév hajnalát,
Éleset úgy kiálltok,hogy Boldog Új Évet,
Kerüljétek rosszat keserűséget.
|
p 07/19/19
Bíróné Marton V...
Benépesül a friss tarló,
jönnek a föld alatt lakók,
Ürge, vakond, hörcsög, görény,
gyűjtésben leli örömét.
|
p 07/19/19
Bíróné Marton V...
Kedves Béla! Az aratási idő eljött,
Érett búzatáblát ringat a szellő.
Emlékszel? Orosz fogságból megjöttél,
Gyenge voltál, de nyárra megerősödtél.
|
Húsz év egy házasságból is elég... - szokták mondani. De nem egy olyan cicából, akinek a szívében annyi szeretet volt, mint Kacor cicáéban.
Tudom, a húsz év macskakorban 140 évet jelent. Tudom, nem élhetünk örökké, de mégis...
|
Nézem hosszasan, meglepetten,
fölé hajolva elmerengek:
hihetetlen –
apa lettem!
Valami fagy bennem felenged.
|
p 07/19/19
somogybarcsirimek-.
A telihold sápadt fénye
szétterül a nyári éjszakán,
gyorsan eltűnő hullócsillagok
névjegyet vésnek a sötét kupolán.
|
p 07/19/19
somogybarcsirimek-.
Bár tudnám ajkamat
édes ajkaddal érinteni,
tudnám formás karodat
nyakam köré fonni.
|
cs 07/18/19
Bíróné Marton V...
A hegedűm oly csodás,
Hangszíne csupa változás.
Hangja eléri lelkedet,
Mely átél minden érzelmet.
Rezgő hangja megríkat,
Ritmust váltva táncoltat.
Ha bort iszol mámorító,
|
cs 07/18/19
Bíróné Marton V...
Sárga, fodros szoknyácskámban,
Vadvirágos mezőn jártam.
Kamilla virággal telve,
S szálldosott sok színes lepke.
Megálltam és körülvettek,
Engem is virágnak néztek.
|
cs 07/18/19
somogybarcsirimek-.
Láttad-e fényét
a rohanó vonatnak?
Áttetsző homályát
a párás ablakoknak?
Láttad-e a költőt sírni
egy züllött éjszakán?
Sörös kupa mellett,
söntés lucskos pultján?
Láttad-e a lányt?
Ki eltűnt nesztelen,
mint hűvös árnyék
a pirkadó keleten.
|
cs 07/18/19
somogybarcsirimek-.
Vasketrecét az élet rám zárta,
túl a rácson karod felém tárva,
távolról úgy hívogat egy hárfa,
udvaron ugyan zöldell már nyárfa.
Kedvesem csak annyit kérek tőled,
szóljon hozzám gyönyörű éneked,
szerelmed így tépi a bilincset,
amit rám rakott irigység, gyűlölet.
|
sze 07/17/19
Bíróné Marton V...
Száguldó vonat ablakából kinézek,
Suhanó fák és táj láttán merengek.
Kedves nekem e hely, itt nevelkedtem.
A jelző pirosra vált, megáll a vonat,
Az ablak távoli tanyaképet mutat.
Körülötte orgonabokrok, akácfák,
|
sze 07/17/19
Bíróné Marton V...
Napsütéses kora reggel,
hömpölyög a Duna csöndben.
Hosszú az ő vándorútja,
széles medre elringatja.
Indul fekete erdőből,
vége Fekete tenger - öböl.
|
sze 07/17/19
somogybarcsirimek-.
Csillag született ott -
fenn a fekete kárpiton,
de hozzá sosem érhetsz,
túl van minden vágyadon.
De a méhek ott lehetnek
minden általuk kedvelt virágon,
gátlástalanul te sosem lehetsz,
nem léphetsz túl az álmodon.
|
Expresszlevél száguld délre,
odaér majd másnap délre,
hol a címzett drága karja
már bontani is akarja.
Mondd meg neki röpke levél –
mert hisz te barátom levél,
s tudhatsz rólam minden titkot -,
hogy a szívem érte tik-tak!
Mondd meg, hogy az álmom őrzi,
|