S megtépázta már ezer szél,
tömérdek érzelem, mit átél,
darabokban, akkor is büszkén,
lobog a ház legfelső csücskén.
Hiába fakította tűző nap,
perzselte a nyári hónap,
csak vörösebb lett a veres,
vére a zászló tetején, becses.
Vakítóan tiszta maradt a fehér,
|
Citromsárga szobám
püspöklila pettyes
|
cs 03/03/22
Bíróné Marton V...
Gyerek és az ifjú korom,
retroként magammal hordom.
Kossuth-Petőfi rádió,
tetején a lemezjátszó.
Napközben ha dúdolgatok,
sorakoznak retro dalok
nem is gondolkodom rajta,
a lelkem magától adja.
Bezzeg a dalnak szövege,
már nehezen jut eszembe.
első táncdal fesztiváltól,
megtanultam valahány volt.
|
cs 03/03/22
somogybarcsirimek-.
Nyugalmat ad a bomló barkarügy,
Dráva-parti szellő, víz csobbanás,
napfényben kacagó hullámfodor,
kőgátnál, kövek közti vízfutás.
Nyugalmat ad virágkelyhét járó,
szorgalmas méh, lepke vagy a dongó,
napozó gyíkocska, tücsökzene,
gombát szedő, avaron bolyongó.
|
"Valaki, valaki most emleget"
valahogy úgy érzem, ez szeretet,
lehet, hogy rám gondol, és hiányzom?
Nem tudom, de szívesen álmodom.
Elképzelem, hogy forrón átölel,
soha nem voltam hozzá ily közel.
Érzem illatát, bár nincs itt velem,
de fájja őt most is testem, lelkem.
|
Előjöttek emlékek,
fényképek a dobozból,
annyi mindent mesélnek,
életekről, sorsokról.
Távoli, közeli ős,
rá nem is emlékezem,
arca már nem ismerős,
ki lehet ez, kérdezem.
Gondosan vissza rakom,
mindegy is, hogy ki volt ő,
biztosan családtagom,
egy rokon, egy felmenő.
|
sze 03/02/22
somogybarcsirimek-.
Fecsegő szavak,
tartalmuk semmitmondó,
még a szél is több.
2022.03.02.
|
Szürke szobában ülök, s merengek,
tekintetem az ablak kicsiny résére mered,
álmodozom, vágyakozom, hol lehet a kedvesem?
Mennék, s megkeresnélek,
de oly messze vagy tőlem,
rohannék, két karodba,
s várnám ölelésed!
Hol vagy ó kedvesem,
miért, nem vagy itt velem?
Fognám, két kezed,
|
Egy újabb hét, megint egy hétfő
türelmetlenségem egyre csak nő
Kérdések állnak, válaszok nélkül
a múlt lassan fertőtlenítőbe merül.
Egyre közelebb jönnek a falak
s már nehezen megy le a falat.
Zihálok és levegőért kapkodok
már nem is tudom ki vagyok!
|
sze 03/02/22
Bíróné Marton V...
Halló, halló itt a tavasz,
Pezsdül az élet fű fakad.
Fütyül rigó, ugrál veréb.
Tücsök koma nótát zenél.
Hóvirágok erdő szélén,
Kinyílottak a napfénynél.
Vadnyulacska felfedezi,
Kóstolgatja meg is eszi.
A tavasz első virága,
Vitaminnal jól táplálja.
Szükség van erős lábakra,
Ha üldöző vad futtatja.
|
|
h 02/28/22
somogybarcsirimek-.
Varga István
Szegény hópihe,
|
szo 02/26/22
Bíróné Marton V...
Öregeknek is van haszna,
sok átélt tapasztalata.
Emlékszem hogy a házasság,
szép esküvői szertartás.
Előtte jó párválasztás,
boldogság ez nem volt vitás.
Persze voltak kivételek,
de ez a szokás vezetett.
Úgy lett teljes az életük,
|
szo 02/26/22
Bíróné Marton V...
Mikor szemed rám ragyogott,
mint lelked tükre megfogott.
ez már érzelmi kapcsolat,
amikor jött egy gondolat.
Gondolat ölelte szívem,
és forrón fellángolt híven,
a hűséges párod lettem,
egymásé a szerelemben.
Hosszú évtizedek múlva,
visszagondolva a múltra.
jó Istennek hálát adok,
hogy ő téged nekem adott.
|
szo 02/26/22
Pitter Györgyné
Nem láttuk, csak egymást
vonatok, emberek suhantak –
Nem láttuk, csak egymást
Tudtuk, búcsúzni kell
Szemem szemedben ég
Szemed szememben ég
Engem belső fények óvnak
meleg szavak, ölelés
káprázat és emlék
Te háborúba mész
Imám kísér
imám kísér
imám kísér
2022. február 25.
|
szo 02/26/22
Pitter Györgyné
Nincs már veled,
aki mindentől óvott.
Szeretett. Tőle tudod,
szavát őrzöd:
Vigyáznod kell,
sebezhető vagy.
Így vigyáz rád
féltőn súgva
most is, mindig.
Tőle tudod,
mert ő szeretett.
Sebezhető vagy.
*
2022. február 25.
|
szo 02/26/22
Juhászné Bérces...
Messze szálltál békegalamb!
Földünknek csak a kín maradt.
Háború dúl, ropog fegyver,
mit sem számít itt az ember.
Rakéta száll, célba talál,
nyomában a biztos halál.
Füst gomolyog, gyászfekete,
égig tolul, tekeregve.
Tank dübörög, pusztít, rombol,
|
Dr.Nagy Attila hosszú-hosszú évek óta újságíró szervezetünk alelnöke. Ha embert tiszteltem és becsültem, az az Ő. Mint főrvos, mint magán-ember, az én szememben igazi példakép! Ha írni szeretnék Róla - most nem ez a tisztel - ez az oldal csak a legszeb, legemnberibb tulajdonságoktól lenne tele, Őt jellemezve.
|
p 02/25/22
somogybarcsirimek-.
Hátizsákomban,
vásott éveknek terhét
boldogan hordom.
Vén fejemmel dalra fakadtam, bár ne tettem volna,
hisz beteg a szívem, lelkemnek törékeny otthona,
Dallam fakadhat
a zeneszerkezetben,
értő kezekkel,
Majd fel is csendül
egy gyönyörű dalritmus,
lelkem is nyílik.
|
E mese majdnem tanmese...
|