Láttál-e már hím verebet
csőrét fenegetni,
szürke tollát borzolgatva
magát kedveltetni?
|
Aki egyszer már megjárta a Semmit,
annak a Minden káoszos forgatag.
Átérezni a „lenni, vagy nem lenni”-t:
|
k 06/07/16
Dáma Lovag Erdő...
Az idő zöld mohával benőtt hídján
Az emlékek útja hozzád vezet
Patak csendben ,halkan követi
Gyenge, egyre halkuló lépteimet
|
Most épp én is magamba roskadtam
álmomban egy kisbabát ringattam
gyönyörű fürtjeit simogattam
Istenem, mennyire boldog voltam!
|
Rigónak lenni jó dolog –
csak fáról fára kódorog,
füttyög a nagyvilágba
és leszólja azt, ki látja.
|
Fellobbant még egyszer utoljára
A beteljesületlen szerelem lángja.
Mint e két pillangó
Tisztes távolból
Követik egymást, ... ám,
Szárnycsapásuk nem számíthat már.
|
Hazaértem, kezem a kilincsen –
s akkor megszólalt bennem az Isten.
Olyan élő volt és olyan tiszta:
|
Kolozsváron öt évesen éltem át.
A gettó falán megkövesedett vérből
kinyílt egy rózsai- Autóra lökték.
Sírt, labdáját tartotta. Engem keresett.
|
Ördögrózsák feslenek,
mállik a Hold az égen,
megigéznek szellemek –
|
Sok öröm, nevetés, kevés méreg, pia,
kapcsold fel teleden nyaraknak melegét,
bár a halál ellen nincs gyógymód, terápia,
de azért igyad a szép szót, a jó zenét!
A harcát még nem fejezte be az Isten,
|
Ó, az én bús hallottaim
bűvös számokba bújtak,
mint dallamokban kotta, rím –
|
 Kis hegedősöm, nyár hegedűse,
hallgatom altató dalod--
tán kérdezed: az élet derűs e,
amidőn a zajt altatod.
|
cs 06/02/16
Dáma Lovag Erdő...
Múlt évben 20 ezer gyermek tűnt el Magyarországon!
|
Néztél-e már kisgyermek szemébe?
Csendben, kíváncsian elmerengve?
Vitt már téged magával mesébe
megfejteni a titkot töprengve?
|
sze 06/01/16
Lénárd József
575575
Újra virágzik a csodás selyemszegfű.
Együtt hoztuk még akkor a magját.
Egy rigó fütyörészett, s tücsök hegedült
|
sze 06/01/16
Mezei István
Gondolatom, szavam, tettem Terólad vall,
Itass át Teremtőm Igéddel, Magaddal.
Tán megtévedt sivatagi vándor vagyok,
Ha innom adsz, Belőled másnak is adok.
Kiszáradt az ajkam, cserepes a szám,
Hozz megnyugvást, felfrissülést, enyhet énrám.
|
Erdő szélén tanya, minden fala szürke –
messziről kerüli róka, farkas, ürge:
fekete az ajtószárnya, hunyó ablak
|
k 05/31/16
Dáma Lovag Erdő...
Ott,ahol a szobrok állnak sorban
Ahol lilán virít a fák közt a rhododendo
virága
Ahol a mamutfenyők az égig érnek
Hol patak partján ciklámen nyílik éknek
|

Volt valaki, ki mindig figyelt rám,
de most hirtelen hűtlen lett hozzám.
Nem értem, mi történt, fejem töröm,
de hogyha visszatér, megköszönöm!
|
Most meg a bujkáló lonc
lett a szívemen kolonc –
|