Egy aprócska, de igaz történet a postáról, bár akad még postai sztorim bőven... 

Ötvenhat éve van egy barátom, igazi, fiatalkori barátom, akivel együtt kezdtük a kanadai , emigráns életet.

A Független Újságírók Szövetsége elnöksége nevében tisztelettel meghívunk mindeen kedves Barátunkat 2015. október 24-én, délelőtt   10,00 órától  az 1956-os forradallom és szabadságharc emlékére tartandó ünnepségünkre.

A magyar emberek mobilitásra hajlandósága alacsony, ennek ellenére döntő többsége kénytelen lesz elhagyni lakhelyét, mert a rezsiköltségeit megfelelő jövedelem híján nem lesz képes fizetni. A munkahellyel rendelkező réteg esetében, pedig a „termelés növekedése állandó stressz forrása.

...csitt...

„Pistike, nyisd ki a szemed!“- Könyörögtek az öt éves gyermek körül rémülten  sürgölődő szülei, mikor a Csipke domb -ról sikló szánkó egy hóbuckán felborult.

     „Elindultam szép hazámból…”- így kezdődik egy csodálatosan szép népdal. Nekem is ez járt az eszemben, mikor a feleségemmel álltunk a tömegben , Kassán a repülőtéren.

Mesterien dúlnak tüzek a képzeletemben. 
A messzit győzködöm, a borongás hallgatag 
rejtekeit. Ahol senki sincs csak egyedül Te, 
s vágy ölében tekeregve mutatod magad. 

Nőtt a sólyom,
én egy testes pasas vagyok.
Pedig annyit eszek, mint egy veréb,
közel sem annyit, mint a véreb.
Nyúlháj, bakháj, varjúháj.

Vajon megkaptad e a küldeményemet?

Kérdések Lacihoz:

Kapo László > pakolászol?
                   > a pók szálló?

"interOrbán"

Alcsútdoboz - Budapest közötti kormányfő

Reggel van, nyári pirkadat.
Kórházban vagyok – egy adat.
Fejemben munkál az adag
gyógyszer, mit este osztanak.

Visszatértem, nagyon hiányoztatok. Most lesz mit bepótolnom, annyira termékeny volt a csapat. Egyszerűen annyira be voltam havazva, hogy képtelen voltam olvasni benneteket és beküldeni verseket. Ilyen a nyugdíjas élet, semmire sincs időm