Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Lepergett némafilmem...

Szepi02
Szepi02 képe

Olyan nehéz a szív, hogyha csalódás éri. Olyan nehéz a szív, amikor rádöbben a gazdája, hogy hirtelen feleslegessé vált. Éveken keresztül ringatta magát abban, hogy nélkülözhetetlen, pótolhatatlan, feledhetetlen, és egyszer majd talán halhatatlanná válik, ha eljön az idő, ami minden ember életében törvényszerűen bekövetkezik. Elképzelte, hogy majd hiányozni fog és adomáznak róla például így:

— Emlékeztek, amikor itt és ott ez és az történt, és ő ezt meg azt mondta, tette? 

— Emlékeztek, ahogyan nevetett, ahogy sírt, mérgelődött, vagy éppen viccelődött?

— Emlékeztek, ahogyan igazságos, vagy igazságtalan volt? 

— Emlékeztek, ahogy vétett, sértett, ahogy feloldást és bocsánatot kért? 

— Emlékeztek, ahogy adott? Emlékeztek, ahogyan fogadta a jót és rosszat, amit kapott?

— Emlékeztek, ahogy szeretett, és fürdött a viszont szeretetben?

— Emlékeztek, ahogy elfordult tőle a világ, és többé már nem várt semmit?

Nem, nem emlékeztek, mert a szürke, jellegtelen emberek nem érdemelnek figyelmet. A gyenge, használhatatlan lélek már nem érték senkinek. Ha véletlenül szóba kerül a személye, csak legyintetek. Már nem számít, rovancsolva lett, szükséges rosszá vált.

Ezért aztán hamar a feledés homályába merült, hogy voltak komoly érdemei, hogy áldozatokat hozott, inkább az esendősége domborodik ki, a negatív tettei, amit akarva akaratlanul elkövetett. A pozitív tulajdonságai elsüllyedtek az idő kíméletlen mocsarában. Idegesítő volt, ahogy ismételte önmagát, ahogy megbántódott mikor leszólták... egyszerűen megérthetetlenné vált, mondhatni szenilissé...

A film még forog, pár kocka hátra van, de a végkifejlet előrevetült a filmvászonra... hogy milyen is volt a műfaja? Néha szoc.reál, burleszk, tragédia, melodráma, krimi, horror, mese, futurisztikus, romantikus, vagy katasztrofális... Egy élet filmje pergett le előttetek, kinek fő- és mellékszereplői, vagy statisztái ti voltatok. Ez a film egy csalódott szívről szólt. Nem nyert benne senki semmilyen díjat. Egyetlen filmfesztiválon sem indult. Erre mondják... egyszer meg lehet nézni, de kár volt a mozijegy áráért.

Talán a ti mozitok majd jobb lesz, érdekesebb, színesebb, tartalmasabb, ha okultok a fenti film bukásán, ez már csak rajtatok múlik...

 

Rovatok: 
Egyéb