Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Lénárd József

Lénárd József
Lénárd József képe

Az átívelő híd

Rovatok: 
Vers

A híd átível emberi lelkek között
ismeretlenül. Talán megjegyzed
a partok messzeségét, s ott ki őrködött.

Lénárd József
Lénárd József képe

A kép élménye

Rovatok: 
Vers

Most mozdulatlan. Látod a víz tükrében
a csöndet? Hosszan eltűnő árnyék
vagyok Kereslek. Itt-ott egy madár rebben.

Lénárd József
Lénárd József képe

Ráncigálják a bábut

Rovatok: 
Vers


Tépett gondolat. Madzagon ráncigálják
Úgy lép, ahogy mozgatják a karok.
Fönt  valaki parancsol, s lépni kell.

Lénárd József
Lénárd József képe

Majd az utódok

Rovatok: 
Vers

/Novemberr negyedikére/

Vajon eszedbe jut- e, hogy  mi történt jó ötven éve,
amikor dübörögtek hazánk földjén az orosz tankok?
November negyedikén elkezdték szétlőni Budapestet.
és leverték Kádár kérésére a magyar forradalmat.

Lénárd József
Lénárd József képe

A szobor ledőlt

Rovatok: 
Vers

1956.október 23. emlékére

Lénárd József
Lénárd József képe

Látom a lángját

Rovatok: 
Vers

Lénárdos haiku

Már  ég, régóta..Erdélyben, Oroszhegyen,
amikor bölcsőm félig takarva
könnyekkel borította be édesanyám.,

Lénárd József
Lénárd József képe

A vágy örvénye

Rovatok: 
Vers

Szépséged csillag, fényből visszaverődő
halkuló beszéd, tükör s benne Te.
A sötétségben fény, ha nézek az égre.

Lénárd József
Lénárd József képe

Az árnyék árnya

Rovatok: 
Vers

Lénárdos haiku

Én csak egy árnyék vagyok. Önmagam árnya
Magamat látom benned. Körülvesz
aurád, s ahogy foszlik, leheletemmel

 

Lénárd József
Lénárd József képe

Még vissza van

Rovatok: 
Vers

  /Lénárdos haiku/

Egy végtelen fény, valahol benne élünk.
Nincs kezdet se vég, csak saját maga,
a spirális, körkörös, mind csillagos ég.

Lénárd József
Lénárd József képe

Jégbe zárt fény

Rovatok: 
Vers

 Lénárdos haiku
.Mintha egy faág, rejtett bimbó bomlana
rajta s a meleg, mely még nem tavasz, ...
csak csalja, úgy vagyok én is csalfa, csalva.
.

 

Lénárd József
Lénárd József képe

Legyezőkép japán hóesésben

Rovatok: 
Vers

Készül a forma.
Zenélő ritmusa
Fényekből gyűjtött
távoli gömbcsodák.

Lénárd József
Lénárd József képe

Zeg-zúgos kis utcákban

Rovatok: 
Vers

Ma már az emlék régi lehelet csupán.
Visszatekintés átlépésében
elsimogatott hosszú út. Rongyos ruhák.

Lénárd József
Lénárd József képe

Eltűnt egy leány

Rovatok: 
Vers

Lénárdos haiku

Férfi kísérte. Arcán kaján mosoly. Hát  
itt van, Rosszízű! S a lány megriadt.
Észre se vette ruhájából a melle

mint rügy, kipattant. S a Madám új jövője  
zálogát nézte. Mosolya, keze  
elismerően érte nyúlt, birtokolni.

Lénárd József
Lénárd József képe

Nemzeti összefogás napja

Rovatok: 
Vers

 

Elég! Kilencven évig kellett várni,
hogy nemzetünk összefogás napja,
Trianon legyen! Óh, micsoda hajsza.
Országházunkban törvény mondta ki.

Lénárd József
Lénárd József képe

Minden arany lett

Rovatok: 
Vers

Lénárdos haiku

Nem aranyat látsz, csak azt szeretnél látni.
Félsz, hogy amit az aranynak hiszel
egy kődarab. Csiszolod aranynak. Ilyen

Lénárd József
Lénárd József képe

Egy új képhez

Rovatok: 
Vers

Lénárdos haiku

 Megváltoztál. Csak a szemed maradt a régi,
 meg a tégláid, a virágtartók.
 Még próbálja védeni ami rajta lóg

 

Lénárd József
Lénárd József képe

Az utolsó út

Rovatok: 
Vers

A téma választott mindig engem.
Az átélés szabad formája
ott szalad akkor is, ha vádja
nem gáncsol, csak rossz a szerepem.

Lénárd József
Lénárd József képe

Lelked rám tekeredik

Rovatok: 
Vers

Virágok nyílnak
reggeli csöndben. Apró
jelek. Eltűnő
falak között fohászok
patakként csörgedeznek.

Lénárd József
Lénárd József képe

Test is beszél

Rovatok: 
Vers

A kéz ujjai, lágy mozdulata, szárnyak,
mint  a madárnak, messze repülnek,
S a kar együtt integet új élmény vágyat.

Lénárd József
Lénárd József képe

Az aranyfésűs virág

Rovatok: 
Vers

Szigligeti vár, romos kövei,
már régóta szeretnék elmesélni,
volt egyszer egy kék ruhásnő
ki sokáig titkolta, Ő a várkirálynő.

Oldalak