szo 08/13/16
Lénárd József
A fény megcsúszott, a színes leveleken.
Sok lett az árnyék Az éj hidegét
rálehelték a tegnap játszott parádék..
|
Mintha egy faág, rejtett bimbó bomlana
rajta s a meleg. mely még nem tavasz,
csak csalja, úgy vagyok én is csalfa, csalva!.
|
cs 07/14/16
Lénárd József
Csonthártya gyulladás van a fél arcomon a felső fogamtol. Holnap bontyák.
|
575575
A gondolat, ha megérint, tartsd lelkedben,
s ha szükséges lesz, vedd elő, Tiéd.
Fényleni fog, s nem botlasz meg a kövekben.
A határ benned van. Átfed sok lelkeket
Székelynek lenni ó Istenem más.
Ha járod a földeket markold rögeit.
|
.
A határ benned van. Átfed sok lelkeket
Székelynek lenni ó Istenem más.
Ha járod a földeket markold rögeit.
Összetartja könny, s Házsongári temető.
Kolozsvári ló. Ott vágtat Mátyás
egy helyben, s utolérik az évszázadok.
|
cs 06/23/16
Lénárd József
575575
Sokszor pár szóval az érintés, lehelet
csupán,.de nagyon kell egy vágyódó
csók-szó, mely egy igenlő együtt-sóhajtás. .
Az öröm mindig jótékony. Szomorúság
ha nincs. Haldoklik a fény, hogy hozzád
tartozom. Múlt lehelet Törött a sorsom.
|
575575
Ne menj még, maradj. Add a mozdulatodat,
ölelésedet, melynek hiánya
hiába keresem, nincs nap, naponta.már.
|
szo 06/11/16
Lénárd József
Paradox világ a képek tükrözése,
valótlansága, a valóságnak.
Sohasem érintheted, csak nézni lehet.
Mint sellőt, ahogy kivetett a partra itt
a víz, várhatod az átváltozást.
|
Kolozsváron öt évesen éltem át.
A gettó falán megkövesedett vérből
kinyílt egy rózsai- Autóra lökték.
Sírt, labdáját tartotta. Engem keresett.
|
sze 06/01/16
Lénárd József
575575
Újra virágzik a csodás selyemszegfű.
Együtt hoztuk még akkor a magját.
Egy rigó fütyörészett, s tücsök hegedült
|
Az álmom felszabadít napjaimból.
Várom az estét, hogy Vele lehessek.
Érzem, csukódik a szem, zsibbad a kar,
csak épp hogy betakarja testem.
Messzi utazok, Vele. A tenger zúg,
|
Egy zsidóasszony: könnyek a kereszt alatt.
Kövek, nagy kövek, mind mozdulatlan.
Alatta a pirosló parázs lassan füstölög.
|
Valóság és illúzió című kiállításának megnyitójára.
A rejtély, a vágy, melyet a szépség idéz,
a láthatóság, s az elképzelés,
óriási világok peremén, varázs.
|
cs 05/12/16
Lénárd József
Ráültek egy padra sokan elfáradtak.
De fenekén a nadrág kilyukadt, hisz
egy szálka felhasította. A deszka védekezett.
Én független vagyok. a szálka szilánkja
volt a tettes, aki nem simult, csak úgy tett,
mintha nem függne, már a gyalult deszkától.
|
A ragyogó nap nekem fény, az életem.
Sokszor gondolok csillogására.
Sebeim az árnyékban napfény hiánya,
|
Csönd van. Siető léptek átléptek kiálló
árnyékköveket. Évezredeken.
át az út porát verte itt sok esőcsepp.
|
Aludj el, óh, gyermekem,
énekelted sokszor,
s nem akartam elaludni,
hisz játszani oly jó.
Most aludnék karjaidban,
a rossz gyerek ki jó lett,
|
cs 04/28/16
Lénárd József
Megszólítottál: mint a bizánci császár,
ki segítséget kért Orbán pápától.
Alma virágát, nehogy lefestegessék,
|
Csönd van. Siető léptek átléptek kiálló
árnyékköveket. Évezredeken.
át az út porát verte itt sok esőcsepp.
|
575575
A rengetegben Ábel. Bújik az árnyéka
fától a fáig. Oláh táncoltat.
S a Magyar hegedűje könnyezve zenél.
|