Lágyan, ahogy a karodat tartja a szék
fája, lehajlik, mintha kiesett
volna valami. Ujjaid között már nincs

kezem. Legtovább benne hittem az új lét
örök tavaszát. Az emlék, álom
az emberi érzésben, örök ütközés.

A fény megcsúszott. A színes leveleken
sok lett az árnyék. Az éj hidegét
rálehelték a tegnap játszott parádék.