Kiszaladt a szél a rétre,
labda pattant fel az égre,
szivárványról visszagurult,
a világ csak ámult- bámult .

Hópelyhek között,
télapó toporog,
felhők csendjében,
hócsipke ragyog.
 

Hópelyhekkel táncol a világ,
szél dúdolja a dallamot,
felcsillan a téli faág,
rénszarvas őriz sugallatot.
 

Fényben a dal,
ringat a tánc,
ringat az ég,
zizzen a táj.

Azt mondják az április,
ébredező álom,
talán kicsit zizzent is,
hogy tótágasra álljon.
 

Csingiling, halkan ring,
hópihe az estben,
télapót keresve,
halkan ring, csingiling.
 

Egy, kettő
teremtő,
három, négy,
látom még
 

Borús az ég, kutya csahol,
fénysapka a háztetőn,
az ablakon eső kopog,
danászik az esernyő.
 

Jajszagú az égbolt,
hideg csendje kemény,
temetetlen vén Hold
bűzlik a tetején.

Dauerolt égből
csinálj fasírtot,
felkapott légből
füstölt papsajtot
 

Fénylik az áldás,
fénylik a ház,
hitben az Isten,
hitben a ház

Gyertyaláng lobban
színes mesékből,
hófehér úton
pihen a táj.

Csöndbe burkolózik a táj,
köd takarja el a Napot,
lassan az ősz elszundikál,
könnye az ablakra fagyott.

Hiába is mondókáztak
nekem olyan szépen,
a levelek szunyókáltak
csendes őszi szélben.

Kis csengő, nagy csengő,
boldog a teremtő,
hatalmas egekből,
kacagást teremt ő.
 
 

Egy kis előhangulat :)

Karácsonykor fehér dallam
szállingózik  szépen,
kis családok nagy családok,
szánkóznak a téren...
 

Álmos az erdő,
alszik a táj,
csendben a szellő
fénydala vár.

Ringató égen suttog a szél,
mese száll a mindenség felett,
hófehér lépésben itt a tél,
a szél faágra tekeredett.