Ring a csend,
ring a tó,
álmot hint egy
kis manó.

szivárvány színekben
felhőkből rügy fakad

Mély szegénység tükröződik a tóban

örömködött a föld a talpa alatt

virágozzék ki a táj,
nemzetünknek zászlaján.
 

Az én utamon nincsen semmi átok,
Isten őrzi a szeretéseket,
dalolásznak a mezei virágok,
csokrot köt a szél. Terebélyeset.
 

Ragyogsz

Ihletből ihletbe merítelek,
én ma a mindenségre festelek.
 

Itt a  füle, hol a füle,
megszólal a fülemüle.

Én mindig a csobbanásokba merülök,
a tó vizén tükröződik a határ,
a szél suttogásba beleszédülök,
körülöttem kacagva forog a táj.

Nem írok neked anyák napi verset

Halkan indítsd útnak a hegyeket

Faragj nekem esőcseppből
gyémántgyűrűt,
építs a felhőre palotát...
 

Minden dalban ott vagy,
szivárványra hangszerelt valóságod
tükröződik a tóban.
 

Karikagyűrű
Égre festett szerelem
Harangok zúgnak

víztükrében felcsillan a csendem

Kacagásból lesz a kerítésem

Rügyet bont a szerelem,
rügyet bont a tavasz