Elromlott az elektromos kávédarálónk. Nem nagy ügy.

Hány bezárt ajtón át jutottam
el idáig, és kísértek sziszegő szavak,
színváltók léptek a hátamra sorban,
és csak gyűlt sejtjeimben a harag-salak.

...szeretettel...

Kedves Barátaim!

Köszönöm, hogy velem vagytok és még mindig kitartotok mellettem!

Hol volt, hol nem volt, még sem tudom, hogy hol, volt egy kicsi falu, és ebben lakott egy szegény földműves. A házán és földecskéjén kívül csak egy ökre volt.

A remény delejezi e késői percemet,
őszöm a jövendő tavasszal hiteget,
ez a félárnyék nem lehet végzetem,
a múlt burka olvad lassan a szívemen.

...küszöbödön hagyom...

Kedves Barátaim!

Minden ugyanaz és mégis más,
tajték torlódik hullámok hátán,
bennem is érik a lassú változás,
csak várom a holnapokat kábán.

...cincogó messzeségbe vágyom...

Gyermekeimet – amikor megindultak az egyházi gimnáziumok, - azonnal átirattam, gondolván ott biztonságos az erkölcsi nevelés. Az addig kitűnő tanuló gyermekem sorban hozta a rossz jegyeket bizonyos tantárgyból.

Szeretnék reagálni, Főadmin cikkére; „

(Ágoston Tibor: Uram segíts! – c versére válaszolva)

Mostanában furcsa gondolataim vannak, és nem tudom eldönteni, hogy velem van-e a gond? Egész életemben mindenben az egyenességet, az őszinteséget szerettem. Számomra a kimondott szó szent volt, de tettekkel összekapcsolva. Nem azért, mert meg akartam felelni az embereknek, hanem önmagam miatt. 

Ahogy hosszabbodnak a sövények, utak,
úgy hatalmasodik el bennünk az bűntudat,

...anyós sirámok...

Ez a portré akkor készült, amikor még a MIÉP  létezett, és fénykorát élte. Semmi bajom a miépesekkel, a portrét  jobbító szándékú kritikának  és humornak szántam.

Ne félj te kis árva lélek
Nem éltél hiába,
Céllal születtünk

Fehér cipők hagyta nagy
és apró nyomok a sárga fövenyen,
amit csoszogó léptünk hagy,