Szeretnék reagálni, Főadmin cikkére; „
|
(Ágoston Tibor: Uram segíts! – c versére válaszolva)
Mostanában furcsa gondolataim vannak, és nem tudom eldönteni, hogy velem van-e a gond? Egész életemben mindenben az egyenességet, az őszinteséget szerettem. Számomra a kimondott szó szent volt, de tettekkel összekapcsolva. Nem azért, mert meg akartam felelni az embereknek, hanem önmagam miatt.
|
Ahogy hosszabbodnak a sövények, utak,
úgy hatalmasodik el bennünk az bűntudat,
|
...anyós sirámok...
|
Ez a portré akkor készült, amikor még a MIÉP létezett, és fénykorát élte. Semmi bajom a miépesekkel, a portrét jobbító szándékú kritikának és humornak szántam.
|
Ne félj te kis árva lélek
Nem éltél hiába,
Céllal születtünk
|
Fehér cipők hagyta nagy
és apró nyomok a sárga fövenyen,
amit csoszogó léptünk hagy,
|
= Hazaszeretet
|
Reméled még mindig, s izgatottan várod
Édes titok ködből eléd lépő párod
Kitárt karjaiddal magadhoz ölelve
Finom selymességgel hozzád simul keble
|
|
...Üzenet a mennybe...
|
sze 10/16/13
Mezei István
Mikor nappalba úszik át éjszakád,
és a föld burkában egyet fordul,
|
őszöket rajzol az ég
hegyek között szél szalad
az Isten a tájra néz
kertekben pihen a Nap
|
...tisztelettel és szeretettel...
|
Kedves Barátaim!
|
Ki magyarnak születtél,
S magyar földön élsz,
Emeld fel a fejedet,
Sorsod messze néz.
|
Amikor megszülettél te magyar föld
Pusztaság, erdő, folyó és tenger vett körül.
|
|
Áttetsző a víz, sodródik a nád,
bánat úszik rajta, nem dinnyehéj,
|

Maghasadás és agyhasadás
|