Kérj tőlem bármit, én megteszem
lopózz a szívembe, nesztelen
érezzem két erős karodat
hozzám simuló mellkasodat...
Szeress majd nagyon, kedvesem!

Levetkőztek a fák, 
ágaikról elröppentek 
a madarak

Köszönöm, hogy rám találtál,
S a szívedbe befogadtál.
Köszönöm még azt a napot,
Mikor sorsod nekem adott.

 /Egy trilógia I .verse...USA Baltimore.1.Díjat kapott a 3 vers. 2OO6.ban. Szabad Magyar Újságírók Szövetségétől /

Réges régen volt egy álmom
Van egy széplány, nagyon távol
Csak reám vár, de szép mámor

Közeledik a tél,
a halk szavú istenek
csupán nézik 
a meggyötört fákat,
vacogó csendben
jajong a szél.

Miért aggódsz? Az életben csak két dolog miatt kell aggódnod:
Egészséges vagy?  

Megbetegedtél?

Tallózgattam a nálam lévő ilyen-olyan dokumentumok között. Az alábbi irat, aláírásokkal, iktatószámmal stb ellátva... Először nevetsz rajta, majd elgondolkozol. És persze érdemes a neveket is nézni rajta.

Akkor még nem láttalak
de már megálmodtalak
álmomban dajkáltalak
majd életre hívtalak

Csönd van. Siető léptek átléptek kiálló
árnyékköveket. Évtizedeken
át az út porát verte itt sok esőcsepp.

Szeretni…

Szeretni oly’ könnyű, s néha oly’ nehéz is…
De mégis szeretünk… és szeretünk mégis!
Néha könnyű volna röpkén sutba dobni…
Szeretni mégis kell, s a szívnek dobogni.

Még itt vagyok,
bár lassan ködbevész az életem,
nem tehetem, hogy elmenjek,
s feledjem, hogy még szeretsz,
de annyit még tehetsz.

Csak egy pillanatra került öntudatlan állapotba, és arra tért magához, hogy Erzsike a testével védi őt. Mikor a szemét is kinyitotta, fekvő helyzetében csak bocskoros lábak sokaságát látta, és feltekintve husángokkal, fokosokkal hadonászó kezekre, és tót nyelven ordibáló legényekre lett figyelmes.

Csöppnyi gyermek mosolya
ragyogó, ragyogó, 
szemében minden csoda

Itt vagy, pedig nem vártalak,
beosontál a fák alatt,
nyár éjszakán észrevétlen,
hűs szellő kíséretében.

Csendben fogod megfáradt két kezem
hajam ősz tincseit egyengeted
mosoly bujkál ajkad körül, s nekem
e perc örökkévalóság veled.

Vulgáris bölcselkedés 70 évesen

Mindenek előtt és már azokon is túl
Szívem összeszorul
Kevesebb vagyok de mégis csak több lettem