Ez a palóc táj bennem énekel, 
élő dalait lelkemnek Ő mondja el.
Kint erdőt, rétet takar még a tél
-fehér alapon rügyekben él a táj-
egyre hosszabbodó napokról mesél
az ágak közt ugráló kismadár.

E kort nem értem, és már te sem érted,
De félreállva azért élsz és élek,
Előbb rémített a marxi kísértet,
Most meg demokratikus a kísérlet

(in memoriam Korpás Gyuri)

Álomból álmot
sző már az éj,
lombokat ringat
a csillagfény.

Dér lepte virágos kertem
Fázik az utolsó rózsaszál
Szívemben még a nyár muzsikál
Hópehely csendesen szitál

A Keleti-Kárpátok közepén,
Nagy sziklahegyek koszorújában,
Tarkő hűvös és lankás rejtekén
Élt három tündér a kastélyában.

Az utamat végigjártam,
Te voltál az örök társam,
Örömömben, bánatomban,
Bízvást Reád támaszkodtam.

Hajnal pírja hasad
Fákon látom csupasz ágakat
Öreg fámon egy levél sem ül
Holló károg fa ágára települ

Sarkady Sándor
verse varázsol
gyermeki lelket,
ébredezőt,

Már nincsenek tervek, kialudt az álom,
Sem elvágyódás, talán csak a képzelet,
Itt maradtam végleg, ez lett az otthonom,
Az evolúció engem itt felejtett

Ne hagyj itt Testvér,megfagyok!
Segíts felállni,mert meghalok!
Szóltak a könyörgő hangok
Don kanyarba áldozatnak vitt magyarok

Ötven, hetven év, vagy kilencven? Elmúlt,
minden marad, az idő már mögötted szalad...
Ma már, dédunokáid ősmagyar szemében
fürdik a hajnal, és a születő alkonyat.

Vadtól a szelídig

Friss hó takarja a régi szemetet,
figyelek rozsdás évtizedet és váltót,
egy kedves arcot hiába is keresek,
kapukig visznek tétova vadnyomok.

Kiált a Föld ,VIGYÁZZATOK!!
Hol vagytok ti bús BÉKE galambok? 
Miért nem turbékoltok?
Talán elment kedvetek,s megfagytok?
Szóljatok már, hogy felfordult a világ!

Ebben a hideg januári éjben
Feltekintek a csillagos égre
Száll,repít a gondolat
Keresem,kutatom csillagodat

Hajnal hasad,virág nyílik
Jégvirágba font üzenet
Jégcsapok az eresz alján
Tél festi a tájképeket

Eldobálom járdámról a havat,
Ami az éjjel nyakunkba szakadt,
Megfőztem napi kávémat közben,
Magam, macskám, kutyám megetettem,

Nekem a fény kell,
Neked az árnyék.
Neked a tény,
nekem a szándék.