Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Cikkek

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Szomorúság kerülget (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Ízekre szedhetsz,
Meghámozhatsz, mint egy almát,
Összetörhetsz, mint egy diót,
Apróra darálhatsz,
Mikroszkóp alá tehetsz,
Feloldhatsz vízben, alkoholban,
Akkor sem tudod meg, ki vagyok,
Mert az eszeddel kutatod kilétem,
Szemeddel nézel engem.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Ó, én csak … (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Ó, én csak
mesélek, mesélek,
és mindenkinek mindent elhiszek.

Cirka
Cirka képe

Színház

Rovatok: 
Irodalom

  A függönyök még be voltak húzva, egy kicsi résen keresztül nézte, ahogy a zsúfolásig megtelt nézőtéren beszélgetnek, helyezkednek, mindenki keresi a legjobb rálátást a színpadra. Julie izgult, szinte az egész város itt volt. Pisszegtek neki, hogy foglalja el helyét, gyorsan leült a karosszékbe, kezébe vette a hímzőrámát, és elhúzták a függönyöket.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Báger-tó parton

Rovatok: 
Vers

(Mosonmagyaróvár)

Báger-tó parton szól a zene,
Itt a május, napsugár ragyog ránk.
Hattyú úszik, boldog öröm,
Kit hattyú köszönt, s vele sétál.

Az embereknek is örömünnep
Ez a virágbontó majális,
Zeneszótól boldog a lélek,
Elcsitul a gond is,
A napsugár ragyogva a tóba tekint.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Szeretlek Magyarország

Rovatok: 
Irodalom
Tisztelt Olvasó!
 
Kovácsné Lívia

Akácfa virága

Rovatok: 
Vers

Nyílnak az akácfa virágok,
sok kis bogárka döngicsél rajtuk.
Méhecskék gyűjtik a virágport,
dolgoznak ők sokat,
virágporból mézet varázsolnak!
Illatuk bódító csoda,
fürtjei, mint a menyasszony csokra.
Illatát messzire viszi a tavaszi szél,
a kis pillangó is róla mesél.
Látványa oly gyönyörű,
ha nézzük, arcunk csupa derű.

Kovácsné Lívia

Nem hamvad el

Rovatok: 
Vers

Szeretlek, kedvesem,
érted mindent megteszek, édesem!
Szemed tüzében elvesztem,
mézédes csókod ízleltem!
Két karod lágyan átölelt engem,
nem engedsz el soha többé,
én úgy éreztem!
Szívemet a szívedre tettem,
oly boldog voltál velem.
Összebújtunk, mint két hófehér galamb,
nem számított, mit hoz a holnap.
Tudtuk,

Cirka
Cirka képe

Tavaszhívogató

Rovatok: 
Vers

Már a sarkon járt a tavasz,
de megtorpant hirtelen,
mert ott állt még a tél
erősen, hidegen.

Pedig úgy vártam,
hisz megmutatta magát,
pár napig fogasra került
a vastag télikabát.

Hol vannak az orgonaillatú esték,
a langyos eső áztatta föld,
bimbók és nyíló virágok,
az üde, ébredő zöld?

Kovácsné Lívia

Varázs

Rovatok: 
Vers

Ha jő az est,
hát jöjj velem,
jöjj velem egy álomvilágba,
hol elmúlik lelkünk fájdalma,
hol nem számít semmi,
csak az,
hogy boldogok tudjunk lenni!
Jöjj velem, és légy velem boldog,
szeressünk, hisz az oly jó dolog!
Veled oly boldog vagyok,
ha látom, a szemed ragyog,
féltőn ölel a két karod!
Édes csókod a számon,

Cirka
Cirka képe

Könnyek

Rovatok: 
Vers

Ha bántottak, csak sírj,
engedd ki könnyedet,
ne hagyd, hogy mérgezze
sokáig lelkedet.

Ne fájjon a szív,
ne gyötörjön hát,
ha igaztalanul
ér téged a vád.

Rázd le, mint télen
válladról a havat,
hiszen ezek úgyis
csak a buta szavak.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Álarcosbál

Rovatok: 
Vers

Kis falunknak kultúrháza,
az ajtaja nyitva, tárva.
Kezdődik a farsangi bál,
zenekaruk már muzsikál.

Cirka
Cirka képe

Reggel

Rovatok: 
Vers

Morcosan keltem reggel,
visszahúzott az ágy,
de menni kell, szólt vekker,
kelj hát, mire vársz?

Nem tartott soká a kávé,
adta a lendületet,
még éppen utolértem 
a menekülő szürkületet.

Ücsörögtek a rigók,
pillanatra megálltam,
velem együtt milliók 
csinálják ezt utánam.

Bársony Róbert
Bársony Róbert képe

Káoszban

Rovatok: 
Vers

Ütnek, vernek, szapulnak,
Még a földbe is belegyalulnak.
A nagy szívem tart még ki újra és újra,
Meg kell előbb lélekben halni, hogy fényt láthassak.

Lassan olvadok el, mint egy felhő,
Mögöttem egy halvány kis szivárvány lapul.
Mennék már, de a körülmények foglya lettem,
Pedig lábaimról a béklyót már rég levertem.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Én magamban el nem hallgatok

Rovatok: 
Vers

Én magamban el nem hallgatok
Imát rebeg lelkemnek csendje
Tiszta kútvízben elúszik haragom
A gyűlölet-lángot lenyelem

S nem éget egyetlen szikra sem
Nem adok hatalmat kezébe
Ha szelíden járok, nem megyek
Nem futok farkasok mezejére

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Szeretni lettem

Rovatok: 
Vers

Szél zúg az utcákon...
Bennem csendesül a vágy.
Már miért is futnék oda,
hol rám senki sem vár?
Múló időmet nem adom el,
ne vesszen pokolba lelkem!
Míg vagyok a Földön,
szépre, jóra emlékezzem.
Széttépett lelkemet
meddig biztatám?
Az utolsó percig,
míg bele nem fáradám!
Fogadj hát hűséget
magamnak, én szívem,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Úgy szeretnék

Rovatok: 
Vers
Úgy szeretnék gyermek lenni,
Vidám szívvel énekelni,
Kis báránnyal kergetőzni,
Nyulacskával versenyt futni!
 
Fúvó széllel szárnyra kelni,
Vad csikóval száguldozni,
Ragyogó napsugárba kacagni,
Madarakkal csicseregni!
 
Úgy szeretnék ifjú lenni,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mit üzennek a húsvéti szobrok

Rovatok: 
Vers
Mit üzennek a Húsvéti szobrok?
Húsvét-szigetek szoboróriásai
Múltból nézve jövőbe, mit olvastok ki?
 
Álltok még a parton, mint valakit várva,
Távolba űzöttek vigasztalására.
Vártok a távozóra, talán visszatér még,
Sorsát a jövőbe nagyon megidézték.
 
Kovácsné Lívia

Veled

Rovatok: 
Vers

Veled elmennék a világ végéig,
lelógatnánk beteg lábainkat,
boldogan ölelnélek, csókolnálak,
elfelejtenénk mindazt, ami bánt,
mindazt, ami fáj!
Csak Te és Én,
megszűnne körülöttünk minden,
egymás boldogsága
a fontos nekünk,
más nem!
Már nem vagyunk húszévesek,
életünk nagyrészét már leéltük,
sok mindent átéltünk,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A szeretet nem ismer határokat

Rovatok: 
Vers

Hermina Buzgó Révész
Szlovákiában

Csenget a postás, levelet ad,
Borítékban egy kis csomag.
Telefontartóval, szív is benne,
Aki küldte, szívből tette.

Csenget a postás, örömet hoz,
Egy régi, jó barát rád gondolt.
Segíteni akar neked,
Gyorsan küldte, szívből a levelet.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tavaszi szél

Rovatok: 
Vers

(Gombás Ferencnek, unokaöcsémnek, Svájc)

Tavaszi szél öleli a fákat,
Törzset hajlít, töri az ágat.
Viszi magával a virágot,
"El akarja nyelni a világot."

A tenger is most hangos,
Vize tajtékozik, habos.
Nem akarja, szelek uralkodjanak felette,
Napsugár ragyog fel, szelet elcsendesítve.

Oldalak