Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Mese

Adalberto
Adalberto képe

Dióházikó

Rovatok: 
Mese

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás – tengeren, de még az égig érő üveghegyen is. ahol elterült a Tündérország magas gyémánthegyek ölében, élt egy kicsinyke tündér.

Egyik nap, ki tudja, hogyan egy nagy dió pottyant le a földre az égből, éppen a tündér lába elé.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A varázsló és a kisinas

Rovatok: 
Mese

 Volt egyszer, hol nem volt, volt egy kedves, jóságos varázsló, akinek nagyon-nagy szíve volt. Soha senkit sem bántott, értő szívvel fordult az egyszerű, szegény emberekhez, a tudatlan, de érdeklődő, okosodni vágyó fiatalok felé, és segítette életüket, ahogyan csak tudta.

Adalberto
Adalberto képe

Három kenyér

Rovatok: 
Mese

  A falucska kicsi pékségének a boltjában három kenyér volt a polcon vevőkre várva. Éjjel sütötte őket a pék. Még melegek voltak és finom, friss kenyérillat járta át a boltot.

Adalberto
Adalberto képe

A fenyőerdő manója

Rovatok: 
Mese

Hol volt, hol nem volt, egy távoli kicsi faluban élt egy szegény ember a feleségével és gyermekeivel. Olyan szegény volt, mint a templom egere. Napokig nem volt, mit enniük.

 Télvíz idején senki nem akarta felfogadni, munkát adni neki. Hiába próbálkozott mindenhol, lógó orral kellett odébbállni.

─ Most nincs munka. Gyere vissza tavasszal, akkor talán alkalmazlak.

 

Adalberto
Adalberto képe

Mikulásra várva

Rovatok: 
Mese

Minden gyermek már türelmetlenül várta a Mikulást. Napokkal előtte lázasan tisztogatták a kis csizmájukat. Szüleiktől minden nap megkérdezték mennyit kel még aludni?

Sima István
Sima István képe

Székelyföldön gyermekszemmel

Rovatok: 
Mese
E történeteket ajánlom mindazon gyermeknek (és felnőttnek), akit érdekel és akit megérint a falusi emberek sorsa és máig megőrzött ősi, paraszti életmódja.
Valamint ajánlom mindazoknak, akik fogékonyak a természet szépségei iránt, amely szépségeket ezúttal egy székelyföldi utazás leírása során igyekszem láttatni…

AZ UTAZÁS

Sima István
Sima István képe

Breki

Rovatok: 
Mese

A tóparti nádas szélén
Ültem épp egy kövön békén,
Mikor hallom – a víz csobban,
S Breki béka elém toppan.

Rovatok: 
Mese

   December vége felé Karácsony táján minden kisgyermek türelmetlenül várja a Jézuskát. Előtte már hetekkel ábrándoznak, vajon, mi lesz a fenyőfa alatt? Minden kisfiúnak és kislánynak csodálatos ez a nap. Talán gyermekéveik alatt a legszebb.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

A rút kiskacsa

Rovatok: 
Mese

        Példabeszéd - idegen tollakkal

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Az okos hal

Rovatok: 
Mese

Volt egyszer egy mesetenger,
nem járt arra sose ember,
nem láthatta volna úgysem –
nem vitt arra gyalogút sem.

Adalberto
Adalberto képe

Manófiú, manólány

Rovatok: 
Mese

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy manóapa és egy manóanya. Volt nekik egy manófiúk és egy manólányuk. Boldogan éltek a kicsi manóházukban.

Sima István
Sima István képe

A hiú oroszlán

Rovatok: 
Mese

Nagy ünnep közelgett, felbolydult az erdő
Nem volt benne akkor sehol egy tekergő
Mindenki ténykedett, dolgozott serényen,
Nehogy az ünnepről véletlen lekéssen

Adalberto
Adalberto képe

Peti darázsfészekbe nyúl

Rovatok: 
Mese

Még egészen aprócska legényke voltam és barátommal, Petivel mindenféle rosszaságra kaphatóak voltunk. Pedig szegény szüleink mindig figyelmeztettek bennünket, hogy nem szabad rosszalkodni.

Sima István
Sima István képe

Hol laknak az állatok?

Rovatok: 
Mese

Unokáim gyertek ide,
Csüccs a Nagypapa ölibe!
Most elmondom, hogy okuljatok,

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Mesés diószüret

Rovatok: 
Mese

   Hatalmas, kiterjedt koronájú diófám, ha hagyom, belealszik az őszbe úgy, hogy termését megtartja fent az ágain - egyszerűen elfelejtette lepotyogtatni a diószemeket.

Sima István
Sima István képe

Gombászás

Rovatok: 
Mese

Részlet a Székelyföldi morzsák című verses mesekönyvemből

Adalberto
Adalberto képe

Magyar zászló

Rovatok: 
Mese

Talán ez nem is mese, amit most elmondok néktek gyerekek. Én is úgy hallottam.

Réges-rég vadregényes Erdélyország kicsinyke falujában volt egy magyar zászló. Tudjátok, amelynek színe piros, fehér, zöld.

 

Adalberto
Adalberto képe

A hegedülő tündér

Rovatok: 
Mese

   Egyszer nagyon régen, talán még öregapám sem tudná megmondani mikor, élt egy szegény asszony a kislányával. Sokat éheztek, mert nem volt, mit enniük. Az asszony eljárt dolgozni az urasághoz, de az oly kevés napszámot adott neki, hogy a pénz még hideg vízre sem volt elég.

Adalberto
Adalberto képe

Irigy vízcsepp

Rovatok: 
Mese

Egyszer régen a forró sivatagban, ki tudja, miképpen egy kicsi vízcsepp kiloccsant a kulacsból a homokba.

M. Laurens
M. Laurens képe

Nincs mese!

Rovatok: 
Mese
Már nem is tudom mikor nem volt, vagy hol nem, de élt egy szegény ember és annak a még szegényebb felesége. Ketten együtt olyan szegények voltak, hogy egyetlen kis vagyonkájuk is csak a nincsből állt. De abból aztán akadt mindenfelé.

Oldalak