Táska a legvagányabb a kutyus lett, hiszen teljesült a legnagyobb álma.

A sok csillag között ragyogott, és amikor a vidéki tájra akart menni, egy csillagkutyát onnan
a magasból magával hozott.

Megmutatta azt a helyet, ahol felnőtt. A virágok illata, a mezei rétek tarka világa a csillakutyát nagyon elbűvölte.

Ilyet még ő sosem látott,
s míg felfedezték a világot,
lábnyomukba a többi csillag
onnan fentről egy csillagképet varázsolt.

Táska és a csillagkutya nagyon megszerették egymást, nagyon sokáig útjukat együtt járták,
hol itt, hol ott.
A szívük mindenhol
otthon volt.
Amikor pedig az égen voltak,
az egybeolvadt kutyamancsok új csillagokat rajzoltak.
A tájra pedig, ahol élt,
ott minden este csillagtakarót szőtt az ég.

Táska azóta is hol az égen, hol azon a vidéki tájon van,
a csillagkutya társaságában.

Azóta is az a mese járja,
hogy ők ketten a világ
kutyacsodája.

Vége

TM