h 07/06/20
Bíróné Marton V...
Júliusban mikor tombol a nyár,
Búzától arany az egész határ!
Lehajtja maggal teli kalászát,
Várja már az aratók brigádját.
Lendül a kasza dőlnek a szálak,
Sarlójával öleli a lányka.
Ha két marokkal rak egy kévébe,
Kötve lesz nedves búza kötéllel.
A férfin kalap, nőkön fejkendő,
Napszúrás ellen oly jó legyező.
|
p 07/03/20
Bíróné Marton V...
Nyári szerelem fut a virágokban,
Illatos kelyhük méh lakta zugában
Röpke szárnyában színes pillangóknak.
Turbékoló galambok búgásában.
Nyári szerelem fut át a tengeren,
Fehér habos hullám mossa a partra,
Ahol sütkéreznek a szerelmesek,
Fiú és a lány édes csókját adja.
Nyári szerelem fut az erős széllel
|
p 07/03/20
Bíróné Marton V...
Az életünket szabályozza,
Az ország, társadalmi a rend,
Jogi szabály, erkölcsi norma.
Miről és hogyan szóljon a vers?
Ha a családi otthonunkban,
Rend van, esztétikus a látvány,
Ha emberi kapcsolatunkban,
A szeretet él és nincs ármány.
|
k 06/30/20
Bíróné Marton V...
Horgásztó a hársfa alatt,
játékhalak mélyben,
fiúk lányok itt játszanak,
|
k 06/30/20
Bíróné Marton V...
Az óvodai KRESZ-parknak,
nagy ma a sikere,
fiúk zömmel itt játszanak,
akiknek kedvence.
|
v 06/28/20
Bíróné Marton V...
Cirmi cica, Gyuri gyerek,
oly jó játszótársak,
kalandosan tekeregtek,
most néznek egymásra.
Pajkos cica úgy felszökött,
az egyik kis fára,
elágazó két ág között,
lenéz gazdijára.
- Hogy jutok most innen le én,
vissza még nem másztam?
fiú karját nyújtja felé,
- ugorj ide bátran.
|
p 06/26/20
Bíróné Marton V...
Falusi kémény tetején,
van egy gólyafészek,
három fióka közepén,
papa mama szélen.
Gondos mama elégedett,
fiókáit nézi,
az előbb már megetetett,
szeretettel félti.
Gólyapapa fészek szélén,
fejét hátra hajtva,
ringatja egy boldog érzés,
hogy lett fészek alja.
|
v 06/21/20
Bíróné Marton V...
Hol nem egyeznek,
a szavak és a tettek,
- félrevezettek.
Vizet prédikál,
de titokban bort iszik,
- lelepleződik.
|
szo 06/20/20
Bíróné Marton V...
A zöld lombos cseresznyefa,
pöttyöt festett minden ágra.
Édes piros a tempera,
fénytől csillan mosolygása.
Olyan csodás lett a színe,
kerülgeti minden madár,
Kínálgatja a jó szíve,
kicsi tátog fészek alján.
|
p 06/19/20
Bíróné Marton V...
Ha Medárd napján eső esik,
őt negyven esős nap követi.
Népi megfigyelés így tartja,
jut most belőle minden napra.
|
cs 06/18/20
Bíróné Marton V...
Szerelemtől fűt a levegő,
A nyárnak illatát bódítja.
|
cs 06/18/20
Bíróné Marton V...
Dalolj gitárom,
jöjjön el egy álom,
szívem abban kitárom.
Lelkem mélyére bocsájtom,
hol az álmommal összetáncol.
s libben rajta halvány bíborfátyol.
Érzem e rezgését halkabban játszom,
ekkor a csend megérint és elvarázsol,
|
sze 06/17/20
Bíróné Marton V...
A gyerekszoba tűzhelynél,
cseperedő lányka,
előtte a játszó edény,
|
k 06/16/20
Bíróné Marton V...
Az emberiség életét kísérve,
Mindig fejlődött életminősége.
Megnézem a közlekedését máig,
Szamárhátától az űrhajózásig.
Lehetséges a ló, elefánt, teve,
Csak etetni, idomítani kellett.
Létezett a bölcsek tapasztalása,
Filozófus és tudós tudománya.
|
v 06/14/20
Bíróné Marton V...
Nagy kincsünk vagy búzatábla,
életünknek a kenyere,
júniusnak harmatában,
kalásszal vagy megteremtve.
|
v 06/14/20
Bíróné Marton V...
A csend mezején,
zöldben idézlek én,
gondolatom száll feléd.
Érzem a szívem már elér,
vágyam látni jöttödet felém,
felhők közül angyalok tenyerén.
A szerelmes álmaimnak képzetén,
a csillagos égboltnak göncöl szekerén,
a határtalan bársony zöld mező fövenyén.
|
p 06/12/20
Bíróné Marton V...
Folyóparti fűzfák alatt,
friss harmatos a zöld pázsit,
selyemfűnek szálai közt,
kicsi békák hada játszik.
Hosszú a fűzfák ruhája,
nevetve simul a földre,
ráugranak száll a hinta,
okoz nékik sok örömet.
|
sze 06/10/20
Bíróné Marton V...
A szerelmünk örök mondtuk,
Boldogok és bátrak voltunk.
De a váratlan kór elmarkolt,
Újra láttalak a túlparton.
A meghasadt szívem sajog,
Elhagyva nem maradhatok.
"Ki viszi át fogában tartva,
A szerelmet a túlsó partra? "
Repülve a lélek galamb,
|
h 06/08/20
Bíróné Marton V...
Boldog az a gyermek,
ki családba születik,
anya, apa, nagyszülők,
együtt felnevelik.
Áldott a fénysugár,
mely kíséri életük,
ősi vérük összefog,
sírig fogja kezük.
A fény ha rátalál,
fiúra és a lányra,
szülői vágy felébred,
|
szo 06/06/20
Bíróné Marton V...
Tündértrombiták,
bűvös hangjain át,
napon fürdik a virág.
|