Oly szép tündöklő a határ,
Akadály nincs van szabadság.
Nagy az eső gyorsasága,
Eb alig ér be házába.
Sűrűjén senki nem lát át,
Fent hallani csobogását.
Csatorna cső levezeti,
Dézsa tőle máris teli.
A víz és a nap csodája,
A természet szivárványa.
Felfrissültek a növények,
Csillognak a nap fényében.
Éhes az eb és hízeleg,
Tele a tál máris ehet.
Verebek is mind itt vannak,
Maradékból ők is kapnak.
Fáról egy zöld lehajló ág,
Védi a térnek akt szobrát.
Olyan szép ő mint aki él,
Szobrász szíve ide kísér.
2021.01.12.
