Jaj de messze már a múltam,
Amikor még gyermek voltam.
Virágokat úgy ismertem,
Mint a köszönés a reggelt.
Búza táblák közt guggoltam,
Pipacsoknak dúdolgattam.
Köztük kedvenc búzavirág,
Öröm volt velük a világ.
Udvarunkon aprójószág,
Kint virágzó a gazdaság,
Iskolába jövet, menet,
Elvarázsolt a képzelet.
Amikor majd férjhez megyek,
Tanyánk kőrbe lesz ültetve,
Nyír akác és eperfával,
Rajt' éneklő madárkákkal.
Hej, de másfelé vitt utam,
Gép szerelmese az uram,
Városi menyecske lettem,
Gyermekeké az életem.
2020.12.15.
