szo 06/06/20
Bíróné Marton V...
A Trianoni békekötés,
Emléke a népünknek ó fáj.
Szétszakadt az erős kötődés,
És Magyarország maradt csonkán.
Jubileumi most az emlék,
Nagyon is változott a világ.
Újra éledhet a kötelék,
Anyanyelv önazonosítás.
Összetartozás ezer jele,
|
h 06/01/20
Bíróné Marton V...
Kisgyermek alig tud járni,
ami csak kezébe kerül,
megfogja, mert rá kíváncsi,
szétszedi benne elmerül.
Anyjának mutatva gagyog,
aki szóval megnevezi,
felcsillan a szeme ragyog,
szó értelmét nem feledi.
Az óvodában igazán,
mozoghat tanulhat játszva,
tapint ízlel szagol hall lát,
szeretetben biztonságban.
|
v 05/31/20
Bíróné Marton V...
Szemeidnek kék sugara.
Ragyogjon. mint tenger kékje,
Születésed áldott napja,
Édesanyád reménysége.
|
v 05/31/20
Bíróné Marton V...
Fenn a fehér bárányfelhők,
Tavasz tündért kísérgetik.
Simogatja selymes szellő,
Felkelő nap nézegeti.
|
p 05/29/20
Bíróné Marton V...
Házuk előtt Sára Borcsa,
Összebújva, sugdolózva.
Divatot együtt követik,
Mindketten ugyanazt veszik.
|
p 05/29/20
Bíróné Marton V...
Ezen a szép gyermeknapon,
Cinke ébreszt énekével,
Napfény táncol az ablakon,
Mosolyog meleg fényével.
|
sze 05/27/20
Bíróné Marton V...
A nomád ember vándorló,
Lakhely időnként változó.
Hegyvidéknek legszebb helyén,
Csak lakatlan helyeken él.
Jurta az ö házikója,
Vadászat a fenntartója.
Szabad tűznél sütve főzve,
Illatfelhő annak gőze.
Lova hátán közlekedik,
Fegyverével védekezik.
Kik így élnek ma is vannak,
Érzik magukat szabadnak.
|
v 05/24/20
Bíróné Marton V...
Életutam hosszú, vastag a könyvem,
Falevelet fúj rá a szél nyitva áll.
Elfáradtam, léptem fáj, hátam görnyed.
|
p 05/22/20
Bíróné Marton V...
Sivatagnak szivárványát,
Vérvörös napkorong festi.
Esőfelhők bolyongását,
Égő lángja nem engedi.
|
cs 05/21/20
Bíróné Marton V...
Egyre szebbet ír egy rege,
Tágra nyílt a gyár szép szeme.
Hasznos tárgyat gyárt és sokat,
Árat szabott viszik sokan.
|
k 05/19/20
Bíróné Marton V...
Amikor már halkul hangod,
Valami szorítja torkod.
Emberek elől menekülsz,
Tóparti mólóra kiülsz.
|
h 05/18/20
Bíróné Marton V...
Földi életünket új járvány sújtja,
Természetellenes világ bomlik.
Isteni fény a segítségét nyújtja,
Belső fényünk hozzá kapcsolódik.
|
h 05/18/20
Bíróné Marton V...
Fényparipák hullámok hátán,
Ontják a meleget prüsszögve.
Megpihennek víztükör ágyán,
Ha parti sziklához ütköznek.
|
szo 05/16/20
Bíróné Marton V...
Gyönyörű az élet és megélhetem,
Ha mindenben a jót, szépet meglelem.
Nap az arany, állandó fény hordozója,
Megállok, karom kitárom hosszan,
Meleg szeretetet sugároz szívembe.
Szomjazom emberi kivetülésre.
Esélyem van, a szép szó, cselekedet,
|
szo 05/16/20
Bíróné Marton V...
Vándorcigányok mint a csigák,
Házukat magukkal hordják.
|
cs 05/14/20
Bíróné Marton V...
Repceföld egy sárga tenger,
álmos szélben ringatózik,
|
sze 05/13/20
Bíróné Marton V...
Főnökünk egyik Pedagógusnapra,
Jutalmul öt napos üdülést adta.
Nagy szó volt ez akkor, de a gárdája,
Eljutott Porecre az Adriára.
|
sze 05/13/20
Bíróné Marton V...
Halász hajnalban kelt, partra érkezett,
Hegyek fölött a nap ekkor megjelent.
Színezi az eget ontja sugarát,
Víztükrében van aranyló színhatás.
Csendes a reggel, öbölből a halak,
Végtelen vízfolyam felé haladnak.
Tudja ezt az idős tapasztalt halász.
|
cs 05/07/20
Bíróné Marton V...
Udvaromnak ékessége,
Szárnyasaim népessége.
Fehér kakas tyúkjaival,
Gőgös gúnár libáival.
Nagy az udvar jól elférnek,
Fűszálakat legelésznek.
Szerteszéjjel szórok magot,
Mindegyik csőr gyorsan kapkod.
Pedig bőven jut ám nekik,
Üres begyük jól megtelik.
Gémeskút vize vályúban,
Eloltják vele szomjukat.
|
sze 05/06/20
Bíróné Marton V...
Meghívtunk és arra kértünk,
Családoddal légy vendégünk.
Kötelékünk a génjeink,
A sok közös emlékeink.
Eleve már úgy születtél,
Drága húgom fia lettél.
Szokásoknak ős talaján,
Lehettem a keresztanyád.
Kerek arcod oly mosolygós,
Kedvességed sem változott.
Nyugodt bátor a jellemed,
Hű baráti szereteted.
|