Számolatlan már hajszálaim színeváltozása,
Évgyűrűim már mind szanaszét dobálva,
Ráncaim ott ülnek cserzett arcomon,
Sokadik a mély karc tenor hangomon.
Ifjúkori álmaimmal tele lett a múltam,
Egészen mélyembe értük belenyúltam,
Majd mások talán egyszer továbbszövik,
Megtaposott lelkemnek összegyűrt álmait.

Idegen vagyok
ebben a világban,
nem találom
sehol helyemet.

Amerre csak
ellátnak szemeim,
senki nem néz
egyformán velem.

Néznek jobbra,
balra látnak,
ám középre
nem figyel tekintetük.

Széles ez az út,
hol járok,
de eltévedek
egyedül.

Sompolyogva fúj reám
az idő vén szele,
mint öreg fákat, ha néz a Nap,
még vénebb szeme.

Oly csendes, mélabú,
s óvakodva lépked,
arra vágyik ő talán,
ha nem venném észre?

De egyik felem követi,
mint macska az egeret,
másik felem neveti
az őszülő öreget.

A bánat tüze éget itt legbelül engem,
Szívem közepébe szeget vert az élet.
Itt folyik ki vérem, heget hagyott rajtam,
Szerelmem nélkül, egyedül maradtam.

Messze ment tőlem, oly nagyon távol,
Nem látja szemem, én boldog világom.
Nem hallja már fülem suttogó szavát,
Nem érzem csókjait, nem érzem illatát.

Emlékeimben még látlak,
Ott repül fejed felett a nyár!
S mire az őszi fák alatt lépkedsz,
Már nem én ölellek át!

Nem én csókolok csókot homlokodra,
Nem én simogatom a szád!
S nem miattam izzol szerelmes vágyat,
Már nem én várok rád!

Midőn arra gondolok,
hogy nem vagy itt,
meghal a remény,
s vele együtt pusztulok el - én.
Mi ez a varázs, te Szép?
Szívemben te ki vagy?
És én miért vagyok - ki téged így szeret
- hasztalan!
Ez a sors annyira bizonytalan.
Csak a mélyben vélem lelkemet,
s nem látom benne a fényeket!
Szomorúan nézem magam,

Megláttalak drága Magzat,
Még csak Édesanyád takart.
Ő a bölcsőd, védelmeződ,
Kis életednek reményszövőd.

Láttam kis kezed édes mozdulatát,
Lábacskáid sűrű mozgását.
Ökölbe szorított kis kezed,
S mintha hallottam volna üzeneted.

      Nehezen alszom el, nyomasztanak a mindennapi gondok, tüskéi karcolatokat vonnak lelkem csendes békéjében, zavart vizű hullámokká válnak bennem a vágyott álmok. Gondolatok kergetik egymást, megoldások után kutat az elmém, s elsuttogott imáim után lassan elér a bódulat, álomvilágban járok.

         A Magellán című egyik televíziós műsorban bejelentették: tudományosan is bebizonyított tény, hogy a léleknek súlya van, mely átlagosan; 4-6 gramm.

Mint a lezúduló vízesés, úgy tört ránk a szerelem
és a sóvárgó szenvedély,
mint egy romantikus regény,
mely elárasztotta szívünket,
s a szerelem legyőzte az ész érverveket.
Fedetlen testünk eggyé vált,
minket egy csodás éden várt,
s mint a rügyek a fák ágaival,
öleltél szorosan és vittél magaddal
a felhők közé boldogan.

Álmodtam egy szép mesét,
hogy szerelmed perzsel, éget, mint tűz vörös lángja,
szívem rabul ejtette a szavaid varázsa.
Mint a tiszta vizű, csevegő csermely édes kristálytiszta vizét,
úgy érzem a verseidbe rejtett varázslatos szavak édes ízét.
Miért e sóvárgó érzés szívem rejtekén,
hisz feledni nem lehet, nem is akarom én.

Kalapom ma sárga szalma,
rajta piros a pántlika,
az arcomon vidám mosoly,
kezemben egy pohár jó bor,
köszöntésre emelem poharam jókor,
emlékezzen rá az utókor,
akinek szülinap van pont most,
Isten éltesse őt sokszor.

2023. július 13.

Nehéz a lég,
a szívünk ég,
itt voltunk nem oly rég,
hiányzol minden nap még és még.
Boldogság kapuja nyílj meg újra,
eltévelyedett gyermekeidet engedd be rajta.
Megjárták a hadak útját,
adj nekik boldogságot, megnyugvást.
Nem kérnek sokat, csak morzsát,
hisz leélték életük javát,
nem hallottad lelkük panaszát.

Itt a nyár, itt a nyár!
Induljunk nyaralni már!
A gyerekek türelmetlenek,
nekik mindegy, bárhová mehetnek.
Jó lenne egy vízparton pihenni,
a habokban lubickolni.
Kirándulni fel a hegyre,
felmászni egy kilátó tetejére,
onnan nézni a szép tájat,
csodálni a magas fákat.
Este egy jó nagyot sétálni,
egy finom vacsorára várni.

Oly boldogság ért, drága unokám,
mert megleptetek minket,
de nagyon ám!
Egy csodálatos kis dédunokával,
a drága, kicsi Hanna Katarinával.
Törékeny, édes kisleányka a mi dédunokánk,
boldogság nézni édes mosolyát!
Szép, ívelt kicsi szája, csillogó szeme, gyönyörű piciny keze.
Csodálatos szépségű leányka,
oly szépen cseperedik,