Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Bíróné Marton Veronika

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Nagyik fogták a kezem /gyerekvers/

Rovatok: 
Vers

Oly csodás volt gyerekkorom,
Szeretet szállt az otthonon.
Vidám gyermekkacaj zengett,
Nagyik fogták a kezemet.

Papi ült a karosszéken.
Petróleum lámpa égett,
A feje fölött a falon,
S kukoricát morzsolgatott.

Egy kék tányér is díszelgett,
Palacsinta sütő mellett,
Zománcozott sparhelt fölött,
Melyen drága mamám főzött.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Az élet leckéje

Rovatok: 
Vers

Az ember oly érzéki lény,
halad életútján,
sodorja az életörvény,
mint szél gazt az utcán.

Ha bánatot hordoz szíve,
mint a kaméleon,
megváltozik az arc színe,
fehérlik mint neon.

Amikor a szív megpihen,
reményt egy fény éltet,
visszaváltozik a színe,
és vihar sem kerget.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Halottak napja

Rovatok: 
Vers
 
Temetői kápolnának,
Egekig szól a harangja.
Itt van helye az imának,
Hogy sírhalmok lelke hallja.
 
Istennek e szent házában,
Zsoltárok bűvös éneke,
Érezteti, ideszállnak,
Az angyali seregletek.
 
Köztük a te szeretted is,
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Élet és halál misztikuma

Rovatok: 
Vers
 
Van valami titok bennünk,
Amellyel már úgy születünk.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Útkeresők

Rovatok: 
Vers
Rég összedőlt házfal sok rom,
Lenn a mélyben van a pokol.
Nem mer oda menni senki,
Ég felé mennybe jó menni.
 
Fény útján megy Elek, Lenke,
És Leó ki rokon vele.
Irányt mutat lelkük mélye,
Teremtőnk minden igéje.
 
Lásd a mai kor gonosza,
Sunyin az embert kifosztja.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Ügyeskedők

Rovatok: 
Vers
Tejes köcsög öblös barna,
Tejet altat benne Kata.
Fel is teszi kemencére,
Hő éri ott, tejfölt érlel.
 
Porszívózik nem lesz atka,
Rendet is rak, sok az akta.
Hervadozik egy virág tő,
A földje kopog szikár kő.
 
Azt locsolja föllazítja.
Nyerít a ló, vizet issza.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Nemzeti érték védett

Rovatok: 
Vers
A magas hegy oldalában,
Vadász ház áll egymagában.
Az erdei tisztás végén,
Szerpentines útnak szélén.
 
Magas törzsű fák kísérik,
Nyújtózkodnak fel az égig.
Napsugár őket öleli,
Arany fényében fürdeti.
 
Fény és árnyék játékában,
Váltakoznak színek, árnyak.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Még egy pohárral

Rovatok: 
Vers
Vérvörös a pincém bora,
Elbódít annak mámora.
Andalító félhomályban,
Égő gyertya lobogásban.
 
Iszogatom ízlelgetve,
Mintha babám csókja lenne.
Testem lelkem is átjárja,
A szerelem muzsikája.
 
Ha még egy pohárral iszom,
Elfelejtem minden gondom.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Andalogva jő el az ősz

Rovatok: 
Vers
A szívem nyugalomra lel,
Andalogva jő el az ősz.
Falevél hull le, az a jel,
Este a sötét hamar jön.
 
Ködfátyol harmatot gyöngyöz,
Sarki oszlopon lámpa ég.
Eb csavarog bokrok között,
Hazamenni nem akar még.
 
Gát melletti színes réten,
Virágok szirma bezárul,
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Pihenőben

Rovatok: 
Vers

A természet látványa csodálatos,
Színpompája nyugtató, varázslatos.
Ahogy a kéksége omlik a vízre,
Öleli a partnak selymes zöld színe.

A parti fűzfa vízbe hajló lombja,
Tűző napfényben partot árnyékolja.
A sok kis levél sötétlő árnyéka,
Levélfüzérek röntgenkép játéka.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Cirókás ősz /gyerekvers/

Rovatok: 
Vers
Csodálkozik pici Ottó,
Hová lett a homokozó?
Falevelek sárgák barnák,
Gyönyörűen betakarták.
 
Háta mögött babakocsi,
Ide ült ő homokozni.
Mellette a játékai,
Szőrme Bodri, brumi Maci.
 
Bizony vége van a nyárnak,
Falevelek esnek, szállnak.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Levél Borika nővéremnek /episztola/

Rovatok: 
Vers
Borikám! Tortádon a nyolcvanhármas,
Isten éltessen, élj nagy boldogságban!
Milyen jó hogy tudunk még levelezni,
Ma is tudunk még jó testvérek lenni. 
Ó, mennyit dolgoztunk a két kezünkkel,
Sok tapasztalat gyűlt össze fejünkben.
A háború elött lettünk félárvák,
Te felnőttél a Birgés nagymamádnál.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Őszi képek

Rovatok: 
Vers
Megmondtam a kedvesemnek,
Tüntesd el a rossz kedvedet.
Fel is vidult a szépségem,
Körülöttünk őszi képek.
 
Határtalan boldogságunk,
A gesztenyés utat járjuk.
Sárga falevelek hullnak,
Mellettük a sínek futnak.
 
Majd több kilométer után,
Megállunk egy alagútnál.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Megmaradt mosoly

Rovatok: 
Vers

Édes mostohám kedvelte a táncot,
Megmaradt mosolya mosta a ráncot.
A formás bajuszát jól meg pergette,
A citeráját lúdtollal pengette.
 
Dallama vitte a lábakat táncba,
Perdült a szoknya, ritmus a csizmában.
Anyunak volt a legszebb énekhangja,
Mulatott a család apraja, nagyja.
 
Lehúzta a csillárt az asztal fölött,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Álmatlan éjszaka

Rovatok: 
Vers

Felhők felett a hold kerek,
Áldott fénnyel néz rám,
Érzem benne a lelkedet,
Beszélsz hozzám némán.

-Testem elvitte a sorsom,
Csak a lelkem szabad,
Lelkedet ölelve mondom,
Most megvigasztallak.

Sírig kisért a szerelmed,
De ennek már vége,
Ha majd felszabadul lelked,
Találkozunk végre.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Lágy fuvallat

Rovatok: 
Vers

Mindig vágytam egy magas hegyoromra,
Hogy lássam milyen a világ teteje,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

A forró nyár monszun szele

Rovatok: 
Vers

A forró nyár monszun szele,
hullámlovas hévvel,
uralja most a sós tengert
őrült szenvedéllyel.

A telihold leszáll hozzá,
sugarait osztva,
így vállnak fehér habokká,
egymásba olvadva.

Elvarázsolt hangulatban,
morajlása zene.
Tündértáncok mozdulata,
rejtőzik el benne.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Kis kavics

Rovatok: 
Vers

Kijöttem sétálni a tengerpartra,
Hullám habja nyaldossa bokámat.
Talpam alatt kavicsok sokasága,
Vízmosástól egymásra csusszanva.

Szürkét, barnát, fehéret válogatva,
Érzéssel szedek, ki tudja hányat.
Beszélek hozzájuk, nem adnak választ,
Színük mesél villan fel agyamban.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Holdfény és szerelem

Rovatok: 
Vers

Emlékszem szívem a hosszú évekre,
Holdfénye hozta szerelmes énekre.
Finoman rezgette lelkünknek húrját,
Álomszéppé tette szerelmünk útját.

Este közeledett már alig vártuk,
Hogy varázsában egymásra találjunk.
Az életünk vágyálma teljesüljön,
Szívünkben lelkünkben boldogság üljön.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Aradi vértanúk

Rovatok: 
Vers

A szabadságért mind kiáll,
S igazságért kiállt.
Ítéletek mutatnak rá,
Oly kegyetlen az ár.

Vértanúként ők meghalnak,
Hűségük megmaradt,
A néphez és a hazához,
Istenhez, családhoz!

És ezzel minden magyarnak,
Példát is mutatnak,                        
Ma az emlékművük mellett,
Sokan emlékeznek.

Oldalak