Nyírbátor

   A környéken talált leletek szerint már a bronzkorszakban kialakult kereskedelmi útvonal, amely Erdélyből a Szamos mentén húzódva a Tisza tokaji átkelőhelyéhez tartozott, keresztülvágva a Nyírséget.
  A honfoglalás korában Bátor szélesebb környéke, a Nyírség belső területei eléggé néptelenek voltak. A homokmagaslatokat és a kevésbé vizes völgyeket kiterjedt nyír-, tölgy-, égerfa és nyárfás erdők borították. A mélyebb völgyek nádas, bozótos vízállásai, vízfolyásos mocsarai halászatra és vadászatra alkalmas területet kínáltak az embernek. A Nyírség északi szélén állott a későbbi megyének nevet adó Földvár, amely István király által szervezett várispánság székhelye volt. A Nyírség belső területein kis népességű belső falvak a XIII- XIV. században Hodász falu az értékes hód prémet adó vadászok települése volt.
 Okleveles emlékeink már szaporodni kezdenek, nyomon kísérhetők. A legrégibb birtokos nemzetségek családi hagyományai szerint a honfoglalók leszármazottai, kiknek ősi családi birtokai a Nyírségen kívül esnek. Bátor környékén sok nemzetséget találunk, kiknek eredeti birtokai a Dunántúlon vagy az északi megyékben voltak, és itt csak a tatárjárás után tűnnek fel. A Gutkelednemzetség a mai Guti-erdőn kegyúri temploma és a monostor állt, közel 200 évig ide temetkeztek. Az adonymonostori ágból származott András fia Bereck, aki 1279-ben.  -  Ez évi oklevél említi először Kun Lászlótól Bátor és Kisbátor nevű birtokokat adományba, vásártartási jogot is. A XIV. század elejének véres háborúságai először Bátort, és Bereck unokái Báthoriaknak nevezik magukat. 340 éven át egymástól elválaszthatatlanok.
  Károly Róbert alatt kezdődött a család és falu emelkedése. Az Árpád-ház kihalását követő évtizedekben az akkor már országrészeket bíró nagy oligarcha családok hatalmaskodásaitól a Báthoriak is sokat szenvedtek.  A vajda emberei Bereck birtokait is elpusztították, őt magát elfogták, jobbágyai közül ötvenhármat megöltek. Bereck, aki a király mellett harcolt, Károly Róbert pallosjogot is adott.
  Bátor már ebben az időben a több megyére kiterjedő birtok középpontja. Nemcsak nagyszámú szolganép, számos szabad és félszabad mesterember is letelepedett. A falu ipari fejlődését a földesúr is elősegítette. Már komoly vásárhely, Nyírbátor ma is létező Sóhordó utcáján át szállító kereskedők Debrecenből, Kállóból és Nagyfaluból Szatmárra igyekvő kalmárok, útjukat Bátoron keresztül vették, portékájukat kirakták a csütörtöki hetivásáron. A kézművesek ellátását segítő nyersanyagok is a jólét is csábította a környék számára. A bátori polgár zálogba tudta venni Csomaköz és Vezend Szatmár megyei falvakat is. Engedélyt kapott Bereck arra, hogy az Ecsedi- láp mocsarai között építhessen várat. Már országos méltóságot viselt a család. Első jelentékeny tagja a családnak, Báthori István, aki 1430-40 táján országbírói méltóságra emelkedett. Fia, Báthori István erdélyi vajda a Kenyérmezőn a török felett aratott győzelemben nyert zsákmányból az 1484-ben kezdte építtetni a ma is fennálló templomokat. Ennek a korszaknak két templom és vármaradványon kívül egyéb emléke nem maradt.
 A ferencesek középkori kolostora és temploma mellett, kezdett épülni a mai református templom. – A Báthoriak családi temploma – új központot teremtett a városban. Ekkor már állott a Szent Veronika tiszteletére szentelt temetőkápolna is, a Szentvér utcán. Ez a Gebe (Nyírkáta felé vezető út)

A Szentvér utca mondája

  A Szentvér elnevezés, egy helyi, közismert mese, amit Báthori Gábor okirata ezen a néven nevez. Monda alapján kapcsolatba hozzák az egyik Báthori lány miatt apai bosszú következtében kiontott vérrel. Ez a monda szájról szájra terjedve megmaradt. – Apám szeretett nekünk Bátor legendáiról mesélni, így ismerem: Báthori Gábornak volt egy titokban nevelt lánya, a templom alatti alagútban rejtve egy számára alakított szobában őrizték, nevelték nagy titokban – féltve őt a katolikus papoktól. Gyönyörű leány volt, s apja Báthori Gábor, akkori erdélyi fejedelem. Egy zarándok ruhában, ételt kéregető öreg, beteg katolikus pap, az Ecsed- Bátor alatt húzódó alagút végén lévő szobába, nyitott be észrevétlenül a lányhoz, akit titkosan őriztek itt.
- Az éppen védtelen lányt elvitte a zarándok, és nem találtak rá. Ekkor Gábor bosszút esküdött, s az összes katolikus papot véresre végig- ostoroztatta ezen az utcán, és azóta Szentvér utca a neve.- Ettől kezdve a Báthori család minden tagja református lett. Akkor feleskette Gábor a Bibliára testőreit arra, hogy holta után Pogány nevű kutyájával ebben a templomban ravatalozzák fel, üveg koporsóba ide. Mostantól véglegesen református templom lehet, és minden Bátori református marad. Nyírbátor két impozáns, késő gótikus templomának elkészültével (1511) a régi funkcióját vesztett kápolna megszűnt a leányrablás után a Szent Veronika kápolna „Szentvér” kápolna lett. A református templom tornya egyetlen vasszeg nélkül, zsindelyből épült.  

A mohácsi vész utén

 A mohácsi vész után bekövetkezett zavaros emberöltő nehéz napokat hozott Bátor számára is. A földesúri család Mátyás király óta az országos politikában és a magyar művelődésben egyre nagyobb szerepet töltöttek be. Nagyrészt Olaszországban tanultak, utána országos méltóságokat viseltek, belesodródva az európai politikába, és a többször fenyegető birtok-pusztításba. Ferdinánd és Szapolyai János, majd János halála után fia, János Zsigmond között folyó háborúban az országhatárok is évről- évre változtak. 1549-ben a két fél között Nyírbátorban megkötött titkos szerződés ugyan Erdélyt is Ferdinánd uralma alá juttatta, bár a török ellenállás miatt nem lehetett érvényre juttatni.
  János Zsigmond épp, hogy elhagyta Erdélyt, útban Lengyelország felé, anyja kíséretében a nyírbátori kolostorban szállt meg. Visszatérése után a várat ostromolta - minek elsüllyedt maradványaira a XX. században találtak rá. / volt itt földrengés, tűzvész is közben, nem maradt feljegyzés róla./
  Épp ebben az időben itt járt Tinódi Lantos Sebestyén, kinek versbe foglalt történeti leírásait kútfőnek is használják történetíróink. – Nádasdi Tamás nádor, a nyírbátori esemény miatt küldte ide, Nyírbátorba. A tárgyaló felek: Martinuzzi Fráter György, Gróf Salm Miklós, Báthori András és Bornemissza Pál erdélyi püspök voltak.
  Tinódi nyírbátori tartózkodása idején írta meg egyik legkülönb versét, a „sokféle részögösről”, megénekelte a kenyérmezei nagy győzelmet is, amikor Báthori István és Kinizsi Pál fényes diadalt aratott a török felett. – Kenyérmezőn Ali bég felett nyert diadaláért Báthori István a nagylelkű hős az Istennek ajánlott fel.- tolvaj módon kifosztották a sírokat és elrabolták a győzelmi jelvényeket is.
A kenyérmezei diadal legendája: A csata végén végeztek a sárkánnyal.  Innen ered a Báthori- címerben a sárkány. A zsákmányból építette Báthori István a különleges zsindelytetős harangtornyot, ami nevezetes arról, hogy egyetlen vasszeget nem tartalmaz.
  A föld sokfelől sanyargatott népe elkeseredésében felkelésben keresett menedéket. Karácsony György vezetésével az a felkelés a vallási rajongás, elégedetlenség, a török elleni keresztes hadjárat hangulata forrongott. Végül az 1570-es években kialakultak az államhatárok Erdély és a magyar királyság között, és megszületett a magyar végvárak török elleni védekező rendszere. Ekkor erősítette meg az ecsedi ág utolsó tagja, Báthori István országbíró az ecsedi várat, ami a somlyói ág utolsó férfisarjának, Báthori Gábor fejedelemnek haláláig a család kezén maradt. 1628-ban Báthori Gábort a nyírbátori családi templomban Bethlen Gábor, a „nagy fejedelem” temetteti el fejedelmi pompával. – Ma az üvegtetős koporsóban kőből faragva eredeti formájában, pogány kutyájával ott találjuk.
  Báthori István alatt épült meg Bátorban a mai református templom dombja körül a földesúri várkastélyt is magába foglaló palánkvár, melynek árokvonalát ma is fel lehet ismerni. A települési viszonyok kedveztek az ilyen mocsárvár építésének. A két hatalmas vízállás által közrefogott homokgerincen húzódott a város négy utcája, s a fallal megerősített templom körüli temető és kúria környékét vizesárok vette körül. A várkastély mellett állottak a majorsági épületek és csűrök.
  A mesteremberek céhbe állottak össze, a kézművesek voltak első céhalapítók: szabó, szűrszabó, szűcs, csizmadia, varga, borbély, lakatos és kovács- mesterséget gyakorolták a városban. Báthori Gábor halála után Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába került. Pecsétjével állíttatott ki oklevelet is. Felmentették a királyi adó alól is a várost – a főútvonal is itt ment keresztül.
 I Rákóczi György erdélyi fejedelem 1648-ban név szerint összeíratta birtokait, jobbágyait, földjeit a várható jövedelmekkel: ebben az évben 227 jobbágy- és 15 nemes-család élt itt, 950-970 lélek. 70 család mesterséggel foglalkozott (majdnem egyharmada.) Iskola is volt két prédikátor is. Zsinatok színhelye, püspökválasztás… - Tornay Pap Istvánt is itt választották püspöknek. Lorántffy Zsuzsanna, huzamosabb ideig itt tartózkodott, Báthori Zsófia is sokat járt itt. Thököly Imre itt táborozott hosszú ideig. A város lakói szabadon költözhettek.
A Rákóczi-szabadságharcból is kivette részét 1706-ban, 78 kuruc szolgált a hadseregben.
 Írhatnék még a XV- XVI. századról, a templomokról, művészettörténeti hírességükről, de az már könyv lenne.
A zenei és múzeumi hetekről, a sárkány napjáról, mint ma élő hagyományokról, a múlt és jelen életéről, zenei heteiről – hogy miért szeretem ezeket a kutatásokat… a múltba: mert kirajzolódnak elénk az ősök napjai. A jövőbe: mert meg kell őriznünk továbbra is a következő nemzedékek számára mindazt a történeti és művészeti értéket, amelyet a korábbi századok ránk hagyományoztak, hogy meg tudták tartani kultúránkat – úgy ezt mi is képesek leszünk megtenni a magyar nép további haladásának javára.

Nyírbogdány, 2018. február 22.