Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Orkán/ 4.

szeda2
szeda2 képe

      A ménesben lassan megszokták az új jövevény jelenlétét. Nóniusz büszke volt fiára. Hercegnő, senkit nem engedett a közelébe, és mindig maga mellett tartotta Orkánt, aki folyamatosan növekedett, és a biztonságos környezetben nyugodt, kiegyensúlyozott csikóvá serdült. Anyja, gyakran elvitte a közeli patakhoz, és kószáltak a környéken. Bár, mindig a ménes biztonságos közelségében voltak, Hercegnő tudta, hogy most szüksége van védelemre. A puma is gyakran jár erre, és tudta, hogy veszélyes lehet a fia számára. Orkán sokat tanult, és versenyt futott a széllel. Kezdte megérezni milyen szélsebesen tud futni, bár a mamáját még nem tudta legyőzni.
      A ménes időnként új környékre vetődött, ahol gyönyörű zöld volt a fű, és szinte alig kellett lehajolni érte olyan magas volt. Ez a terület, nem Nóniusz birodalmához tartozott, ezért előfordulhat, hogy szembe találkoznak a másik ménes vezérével, Quarterrel. Nóniusz ereje teljében volt, nem félt senkitől és semmitől. Biztos volt benne, hogy bárki legyen is, ő biztosan legyőzi! Ahogy egyre bentebb haladtak az idegen területen, Hercegnőben egyre jobban megnövekedett a feszültség. Érezte Quarter közelségét, a szaga belengte a környéket.
      Ekkor, mintha csak a semmiből bukkant volna elő, megjelent a nagy fekete csődör. Tisztes távolban álltak a kancái. Fenséges megjelenése egy pillanatra Nóniuszt is csodálatra késztette.
A ménes érdeklődve figyelte őket. Hercegnő visszahúzódott fiával együtt, és várták mi fog történni.
     Mindkettejük biztos fedezéke egy magas sziklafal, mely a közelükben volt. Egy kisebb tisztás volt a szikla előtt, ahol éppen ketten elfértek, fitogtatva erejüket. A két csődör nem siette el a küzdelmet. Méregették egymást, a másik erejét. Nagyokat prüszkölve kaparták a füves talajt, majd közel hajolva a nyakukkal nagyot ütöttek a másikon, sőt néha még finoman meg is harapták egymást.                         Hangos nyihogásuk, makrancos viselkedésük jelezte, hogy egyre inkább fokozódik a várakozás, és a harci kedv bennük. Bármelyik pillanatban szembe fordulnak egymással, és akkor már nincs vissza út. Elkezdődhet a csata.
     Hercegnő, nagyon izgatott volt. Tudta, hogy ha Nóniusz vesztene, az ő családjuk, Quarter fennhatósága alá kerülne. De ha Quarter veszít, akkor a ménesük megduplázódik. Nem aggódott nagyon, mert tudta, hogy Nóniusz győztes. Quarter viszont, nagyon biztosan vezette a megszerzett ménest.
     A két csődör, még mindig egymást kerülgette. A testük, oldaluk összeért. Egymást taszigálták, és felszegett fejjel forogtak körbe-körbe. Úgy viselkedtek, mint akiknek nem fontos ez a küzdelem. Inkább csak tiszteletkörnek hatott, ami hamarosan be is igazolódott. Hirtelen szembefordultak egymással, felágaskodva kapáltak a két első lábukkal, majd leereszkedve, hírtelen mindketten az ellentétes irányba, hátsó lábukkal a levegőt rugdosva, elvágtattak.
      A két ménes tagjai, alig tértek magukhoz. Csak néztek megdöbbenve, és a két csapat a vezérükkel tartva, egyik pillanatról a másikra, mintha ott sem lettek volna.
     Hercegnőt, egy jól esően meleg érzés töltötte be. Örült, hogy nem került sor harcra. Boldogan pillantott a mellette futó fiára, Orkánra.
- Apád, győztes! – szólt hozzá, és felszaladva a dombtetőre vidáman kergetőztek a feltámadt széllel. Hosszú sörényük lobogott, és messziről világított a délutáni napfényben.

     Nem is sejtették, hogy figyelik őket. A domb aljában, két lovas közeledett. Hallották a hangokat a hegyek felől, és tudták, hogy a vadlovaktól jöttek a hangok. Sajnos, nem csak hangokat, de a dombtetőn kergetőző lovakat is látták. Hercegnő szőre messziről világított, és felfedezték a mellette futó, gyönyörű csikóját is. Ez a látvány, újult erőre sarkallta a kíváncsiskodókat, és erősítette a vágyat, hogy elfogják a kancát, és a mellette futó kis csődört. A két cowboy, csak arra járt, de rögtön felismerték a lehetőségeket. Azt is tudták, hogy ez az a ló lehet, akit Red keres. Szívesen törtek volna borsot az öreg Red orra alá. Bosszantotta őket a fickó nyakassága, de ma nem jártak szerencsével.

Folyt.köv. 

Rovatok: 
Irodalom