Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

A milliárdosok forradalma

Mezei István
Mezei István képe

Jézust vagy Barabást, Butter oder Kanonen, azaz vajat vagy ágyút akartok

  Jól ismerjük a nagy sorsfordulón feltett kérdéseket. Az egyiket Poncius Pilátus, a másikat Goebbels tette fel a tömegnek. Nagy gazember volt mindkettő, magukban mosolyogva már előre tudták a választ, mert ismerték a tömeglélektant, amikor az egyén rosszabbik, gonoszabbik énje diadalmaskodik a jó felett.
   Most a mindent átvészelő és minden vészhelyzetből hasznot hozó újmilliárdosok akarnak forradalmat, vagyis felfordulást kiváltani. Vegyes társaság verbuválódott össze balról és jobbról, egyben közösek, vagyonuk mögött nincs teljesítmény, munka, tudás, szervező készség, csak önzés, megvetés, a hatalmi és harácsolási vágy. Ők az elvtársi, majd a későbbi, zavaros, úri körökből verbuválódott privatizátorok, az örökségek örököseinek örökösei, kik jókor voltak jó helyen. „Két forintért, képletesen” volt jelszavuk, így szereztek meg gyárakat, üzletláncokat, több ezer hektárnyi földet, üdülőket, villák hálózatait, törvényeket hoztak minderre újból és újból, megmozgatva a kapcsolati tőkéjüket, valóban tőkéssé váltak, miközben milliók kerültek az utcára.
       A politikai és történelmi emlékezet nálunk pár hónapig tart, és nem hálás dolog az emlékeztetés. Az 56-os forradalmat, minden indokoltsága ellenére a CIA provokálta ki, és készítette elő, hogy lekösse a szutykos, szovjet ármádia erejét, tömegét, miközben ők megkaparinthatták Szuezt milliárdokat nyerve a magyarok hősies szenvedésén. Az eredmény idehaza vérfürdő, megtorlás, kétszázezer disszidens, egy kis beetetés és a végső pangás. A rendszerváltás anyagi és emberi vesztesége felért egy háborúval. „Tetszettek volna forradalmat csinálni,” - mondogatta szegény Antall tehetetlenségében és tájékozatlanságában, aztán sokáig minden beszédét úgy kezdte, „az igazság az hogy..”- , és mondott valami jelentéktelen dolgot. Mielőtt végleg a kórházi fal felé fordult, az őt meglátogató Orbánnak csak annyit suttogott, „ Isten és vallás nélkül, nincs Magyarország.” Már nem akart forradalmat, akkor mondta ki az igazságot. Ahogy Kéthly Anna, a szociáldemokraták vezéralakja negyven évvel korábban,” néphatalom helyett, munkát és kenyeret kell adni a népnek”. Felfordulást, forradalmat könnyű csinálni, elég hozzá pár nagy vagy középhatalom titkosszolgálata, de tisztessége megélhetést teremteni már nehezebb. Csak nagyoktól idézek, „ nálunk mindig sok volt a szegény ember, mire föl az elégedetlenség „- Horn Gyula utolsó kormányzás alatt. „Akinek nem tetszik, az elmehet ,”- Gyurcsány Ferenc második kormány idején.” Itt nem lehet élni,” – Dobrevék lánya, felkent nagyasszonyunk épp üdvözölése előtt. Közben könnyeket erőltet a szemébe, és ordítva mutogat, szitkozódik. Aki a tömeg előtt fakad sírva, az magában röhög.” Sok a patkány ebben az országban,”- hallhattuk a szép- szavú Bangónétól, mikor forradalmat hirdetett ellenük, igaz elbukott.
   De ezt a z országot, nem a patkányok falták fel, nem ők mérgezik népének lelkét, hanem a milliárdosok és kiszolgálóik, akik még több milliárdot akarnak.
   Érdekes, hogy a falvak elöregedett, megrokkant, magára hagyott lakosság, a kisnyugdíjasok milliói, a romák, a rosszul fizetett munkástömegek, nem akarnak forradalmat, csak élni szeretnének még egy kicsit, esetleg megélni, ami nem könnyű kihívás ezen a tájon. Esténként maradék pénzüket számolgatják, még az aprót is stócokba rakosgatják, hogy elég legyen a holnapi kenyérre, tejre, a vajra már nem is gondolnak, az ágyukra meg végképp nem.    
  Lehet, hogy jön a vándorbolt autója, lehet, hogy nem, mert a faluban se posta, se iskola, se óvoda, se orvos, se pap, de még kocsma sincsen, csak az elmúlás. De addig élni akarnak, és milliárdosok nem értik, hogy lehet ez, ők mindent megtettek, hogy már élni se akarjanak. Akkor fel kell gyorsítani a folyamatot, fel kell kavarni a bunkók mocsár-nyugalmát, forradalom kell ide, még ha csak verbálisan is, még ha idegen ideákat, netán Afrika söpredékét importálva is.

     Honnan érthetnék ők, a kétmillió forintos nyugdíjasok, vagy csak háromszáz ezresek, hogy a holnap megérésének reménye fő, fortyog a csorba fazekakban és az olcsó hús leve. A nyugdíjasok negyven százalékának hetven ezer forint a havi bevétele. „Hogy lehet, hogy szabad ennyiből élni”-hallottam egy magas nyugdíjú ismerősömtől, egy jobb oldalitól.
     Az utcámban a volt pártbizottságokon dolgozó egykori aktivisták, a rendőrségi kapcsolatokkal nyíltan büszkélkedő, feketén fuvarozók, az adriai villák depressziós tulajdonosai kétségbe vannak esve, lázadnak, változást, forradalmat akarnak, uszítanak a kormány ellen. Lakásaik legális pártsejtként funkcionálnak, talán előkészítve a milliárdosok forradalmát. Egy közeli faluban a volt párttitkár, volt tanácselnök, volt iskolaigazgató, egy személyben, épp a maradék földeket, erdőket kebelez be. Az egyik fia örökölte az iskola igazgatóságot, az unokája is örökölni fogja. A másik fia külföldre kényszerült,” amíg Orbán van kormányon, nem jövök haza”, - üzente, „mert itt nem lehet élni.” A dédapjuk még Prónay keretlegénye volt, és Siófokon gyilkolgatott, Ő is forradalmár volt, vagy ellenforradalmát, ki tudja, már én is keverem. „ Sine ira et studio, elfogultság és harag nélkül”- írta Zrínyi eposza elején. Megpróbálom, de nem lehet. Aki milliárdos vagyonok felett, a tőkéje tönkjén latorként ül, az ne politizáljon, hallgasson, ne váltsa meg ezt a népet, miután már tönkre tette, húzza meg magát, még agyon nem csapja egy rozsdás/ szarosat kellett volna írnom/ lapáttal a valós népharag, az fogja be a pofáját.
  De nem félnek az álforradalmárok, tőlük kell félni, nincsenek társadalmi osztályok, de még csoportok sem, csak enerváltság, csak önérvényesítő klikkek, lobbi cafatok, és kocsonya jogrendszer. Magyar parlament: Egy kérdés„ tisztességesen szerezte ön a vagyonát” csattant fel egy kérdés. „ Mi az hogy,, de még mennyire,” fordult hátra Gyurcsány még ifjú férj korában.” Ha meg nem, hát már elévült minden,” vakkantotta utána, és jól megnézte a kérdezni merőt. Csak én nem évülök el, akár latrok, akár a háború bűnösök, gondolta, és bizonyosság delejezett szeméből, akár a mozdulatából,  nem alaptalanul.                            
       Aztán az új pártok és kormányaik csatlakoztak e folyamathoz, hatalmat, vagyont, hálózatot
 kiépítve, mert itt csak így lehet… , egyedül nem megy. A mérték fala ismét átszakad, ledőlt. „ A lét határozza meg a tudatot,” Marx Károly. Csal elfelejtette, vagy nem akarta hozzáfűzni. a tudat meg visszahat a létre, akár kollektív össz -tudat, akár egyéni, individuális. a többség szerint egy felsőbb tudat irányítja az életünket, az életet. Vallási és politikai kérdésekben nincs értelme a vitának, a két kérdés egyébként elszakíthatatlan egymástól, és a beidegződő meggyőződés dönt, az érvek nem számítanak. 

Zanzásítva tisztának tűnő, szennyezett forrásokból.” Jézus vagy Barabás, mosom kezeimet, Luther: itt állok, mást nem tehetek, én meg csak itt élhetek a teve valahogy átvergődik a tűfokán, extra Hungária non est vita, Magyarországon kívül nincs élet, itt élned, halnod kell, se pénz,se posztó, életünket és vérünket, csak a pénzünket hagy fenség nálunk, mindent meggondoltam, mindent megfontoltam, Károlyi hadügyminisztere, Linel Béla, nem akarok több katonát látni, munkás ököl vasököl…, reszkess te.. József Attila: kitántorgott Amerikába..,aki szegény az a legszegényebb, ágyút vagy vajat akartok, Horthy Miklós katonája vagyok én, ismét harcol a magyar, az önvédelem adta kezébe a fegyvert, csonka Magyarország nem ország.., csak egy órára küldjétek el őket ,munkát kenyeret, Marosán: nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy, az arany tojást tojó tyúkot majd mi esszük meg, a vas és acél országa leszünk, hegyek, völgyek között zakatol..,nem rés, de bástya vagyunk a falon.. függönyön, csapataink harcban állnak, hol vagytok csapataim, országomat egy lóért, Kádár: aki nincs ellenünk az velünk, bocsánat eltévesztettem,valójában fordítva gondoltam, a krumplileves legyen krumplileves, a munkásőr három élete, jó helyen, jókor, két forintért képletesen, miért nem tetszettek forradalmat csinálni, az Igazság az, hogy Isten nélkül nem lesz Magyarország, ne féljetek, a legrosszabb magánvállalat jobb, a legsikeresebb államinál, itt mindig sok volt a szegény, 23 millió román.., mi az, hogy ,de még mennyire, elévült minden aljasságom, akinek nem tetszik elmehet, ön nem mond igazat, elkúrtuk , nem kicsit, nagyon, itt nem lehet élni, várjatok, sírok egy kicsit, ebben az országban sok a patkány, a patkányokat lelövik, ugye, egyedül nem megy, negyvennyolcezer meg lehet élni, hogy szabad ennyiből élni, már nem a TBC, az abortusz az új morbus hungaricus  Budán minden nap népes a kutyavásár, már senkiért sem szól a harang, elfogultság és harag nélkül, nem lehet, hogy lehet.

2019. 06. 04.

Rovatok: 
Vers