Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Kihívásaink napjainkban

Bársony Róbert
Bársony Róbert képe

Bevezetés

A védelem feladata a nemzet alapvető érdekeinek, értékeinek védelme külső és belső támadásokkal szemben. A védelem kollektív jószág. A piaci javakkal ellentétben a kollektív jószág nem rivális, mivel egy egységének fogyasztása nem teszi más számára lehetetlenné ugyanazon egység fogyasztását. Nem exkluzív, mivel a jószág élvezetéből senki sem zárható ki. Mindaddig, amíg a fenyegetettség érzése nem jelentős, a védelem iránti kereslet jelentéktelen, gyakran nulla. Békeidőben a szűkös erőforrásokkal gazdálkodó egyén preferencia-skáláján a védelem hátul jelenik meg. Abban a pillanatban viszont, amikor egy közösség tagjai úgy érzik, hogy a fenyegetettség fokozódik egyből az előzőekhez képest ugrásszerű kereslet támad a jószág iránt. A közösségi döntés feladata az, hogy a kereslet-kínálat e sajátos szakaszosságát feloldja, biztosítva ezzel a védelem folyamatosságát.

Emlékeztetőül: az Országgyűlés határozata alapján „Magyarország maximum 1000 főt küld a missziókba. 2013-ban összesen 13 milliárd forintot költ az ország a missziókra, ebből valamivel több, mint 8 milliárdot az afganisztáni feladatokra” (MTI 2012).

Jelenleg 7 milliárd, 2050-re várhatóan 9 milliárd ember él a Földön és „ha mindenki úgy élne, mint a mai észak-amerikaiak, legalább két további Földre lenne szükség az erőforrások előállításához, a hulladék elnyeléséhez és általában a létfenntartáshoz” (Wackernagel - Rees 2001).

„A túllövés és összeomlás egy maradandóan elszegényedett, lepusztult környezetet hagy maga után és egy sokkal alacsonyabb anyagi színvonalat, mint ami elérhető lett volna, ha a környezetet nem érte volna túlságosan nagy stressz. Egy népesség és egy gazdaság akkor kerül a túllövés állapotába, amikor az erőforrás-felhasználásának, illetve a szennyezőanyag kibocsátásnak a mértéke már nem fenntartható, de még nem elég nagy ahhoz, hogy a rendszert takarékosságra késztesse” (J. Randers - D. Meadows 2004).

Az emberiség ökológiai lábnyoma már meghaladja a fenntartható szintet, ezért a túllövés állapotába került.

A globalizált világ általános jelensége, hogy profitot privatizál, veszteséget szocializál. Az alacsony bérekre és foglalkoztatásra épít, amely az egyensúlytalanságot és a feszültségeket növeli. A világgazdaságot irányító elitek szerint hamarosan már a munkaképes lakosság húsz százaléka elég lesz ahhoz, hogy lendületben tartsa a világgazdaságot. A magyar emberek mobilitásra hajlandósága alacsony, ennek ellenére döntő többsége kénytelen lesz elhagyni lakhelyét, mert a rezsiköltségeit jövedelem híján nem lesz képes fizetni. A munkahellyel rendelkező réteg esetében, pedig a „termelés növekedése állandó stressz forrása. Arra kényszeríti az embereket, hogy keményebben dolgozzanak, ezzel lehetővé téve, hogy megengedhessék maguknak a rendszer által biztosított "új" javak soha véget nem érő áradatának megvásárlását. Azt az illúziót kelti a magasabb GDP, hogy az emberek egyre jobban, gondtalanabbul élnek, holott valójában egyre hosszabb ideig dolgoznak. Lemondanak valamiről, aminek "nincs" ára (szabad idő), olyan értékért, aminek ára van (munkaidő)” (Kerekes - Szlávik 2003).

I. Anyag és módszer

Írásom feldolgozásához adataim forrásai: korábbi szakdolgozataim, szakirodalmak másodelemzése, eddig elkészített írásaim, adatgyűjtés, fellelhető kapcsolódó írások, könyvtári kutatómunka, személyes tapasztalatok, interjúk.

II.              Az elkövetkező évtizedek várható kihívásai

Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértőt megkérdeztem arról, hogy Magyarországon várható e terrorcselekmény a közeljövőben. A következő választ adta: „Magyarország nincs az első vonalában semmilyen terror célpontnak. Ugyanakkor látni kell, hogy abszolút biztonság sehol sincs, így sajnos Magyarország területén sem.”

A véleménye szinkronban van - Egon Bar - a német biztonságpolitika egyik atyja megállapításával: „a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan”.

Manapság a társadalmak egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, amiből helyenként már a levegőben lóg a társadalmi katasztrófa. Magyarország a szegénység mértékének és mélységének mutatói alapján az EU tagországai között a középmezőnyben áll a 2010-es adatok alapján - 12%-os szegénységi rátával. A helyzet azóta rosszabb lett, mivel az alsó és felső jövedelmi tized között nyolcszoros a keresetbeli különbség, ami nem azonos a vagyoni különbséggel.

A gondok pedig tovább fokozódnak a globális kihívásokkal:

•      energia
•      víz,
•      élelmiszer,
•      környezet,
•      szegénység,
•      terrorizmus, háború,
•      betegség
•      oktatás,
•      demokrácia,
•      népesedés

  (Smalley, 2004).

„A kihívások csúcsán az energiaellátás található, miután ennek megoldása nélkül a vízellátó rendszerek működésképtelenek, energia és víz nélkül pedig nincs élelmiszer-termelés, és az élhető környezet mindhárom előző kihívás megválaszolását feltételezi. Szegénységről pedig akkor beszélünk, ha tömegek számára elérhetetlen az energia, a tiszta víz, az élelmiszer és az egészséges környezet. A szegénység ugyanakkor a terror (és a háborúk), illetve a betegségek melegágya. Az okfejtés szerint mindezek után oldhatók meg az oktatás problémái, és - számos tapasztalat is igazolja - tudatlan tömegek kezében a demokrácia működésképtelen. Végezetül ugyancsak köztudott, hogy a demográfiai robbanás nem a kvalifikált rétegek jellemzője” (Dinya L. 2010).

Az új típusú koronavírus (COVID -19-pandémia) 2020. évi rendkívül gyors terjedése váratlan kihívások elé állította a kormányokat, az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegségek kezelése és a vírusok elleni küzdelem felértékelődött.

III.           Világháborús veszélyhelyzetek

Térben és időben folyamatosan adódtak és adódnak olyan veszélyhelyzetek, amelyek világháborúvá válhatnak,  közül felsorolok néhányat a teljesség igénye nélkül:

•„Koreai háború /1950. június 25. - 1953. július 27./

•Szuezi válság /1956. július 26. - 1957. március/

•Berlini válság /1961. június 4. - november 9./

•Kubai válság /1963. október 15-18./

•Kína - Szovjetunió határkonfliktusa /1969/

•Yom Kippuri háború /1973. október 24./

•Hibás riasztás: /1980. június 2./ (NORAD-hiba: Szovjet rakétatámadás téves jelzése)

•Kasmiri konfliktus – India és Pakisztán között/2001. december13. - 2002. június10./

•USA – Terrorista támadások /2001. szeptember 11./

1870 óta évente átlagosan 2%-al nő a háborúk gyakorisága. A Warwick és a Humbolt Egyetemek tanulmánya (2011) szerint a konfliktusok számának emelkedését a gazdasági növekedés és az új határok szaporodása táplálja. Az 1870-es 47-ről 2001-re 187 országra nőtt ez a szám. Míg 1870 és 1913 között évente átlagosan 6 háború volt, a hidegháború időszakában ez a szám 31-re nőtt.

Az 1990-es években a konfliktusok száma 36-ot is elérte és jelenleg is több mint 130 háborús és fegyveres konfliktus zajlik a világon. 2002-től a biztonsági műveleti környezet erőszakossá, kiszámíthatatlanná és közelivé vált.

IV.           Nemzetközi trendek és kihívások a teljesség igénye nélkül

 „Az Ázsiai / Csendes-óceáni térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypont-áthelyeződés a hidegháború vége óta),

 A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is) és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén,

Súlyosbodó klímaváltozás,

Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény ország csoportok alakulnak ki.

 A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terror-elhárításai, geofizikai hadviselés, felkelők elleni műveletek),

Egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok iránt”(Isaszegi J.2013).

V.              Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válságok a teljesség igénye nélkül:

 „A globális felmelegedés és a globális lehűlés problémái (klímaváltozás),

A földkéreg rétegek folyamatos elmozdulásából adódó mindsúlyosabb földrengések, szökőárak/cunamik, árvizek, tűzhányó kitörések fenyegetései (napjainkban már útjukba kerül: atomerőmű, túlnépesedett részek, így jobban pusztítanak, mint korábban),

A Naprendszer elemeinek egyre jobban megismerhető és Földünket fenyegető egyes tevékenységei (növekvő erejű és hatású rezgések, a földi mágneses pólusok prognosztizált váltásából, azaz feltételezett felcserélődéséből, valamint a Föld drámaian gyengülő mágneses teréből adódó kihívások),

A szférikus rezonanciák (légköri események), az univerzális rezonanciák (a világűrből érkező sugárzások és különböző változó hatások, például a Naprendszer bolygóinak befolyása a földi életre), a lunáris rezonanciák (a Hold hatása, például az ár-apály) és a szoláris rezonanciák (a Nap befolyása, többek között a napszél, napkitörés, napfolttevékenység) bolygónkat befolyásoló, válságokat okozó jelenségei és eseményei” (Isaszegi J. 2013).

VI.           Védendő értékek, biztonsági kihívások, kockázatok, veszélyek a teljesség igénye nélkül:

Védendő értékek:

„Az ember és az élővilág, a környezet, a Föld és környezete,

A természeti javak, a létrehozott áruk, a vagyontárgyak, kritikus infrastruktúrák,

A demokrácia és a törvényesség.

Az értékeket érintő legfontosabb biztonsági fenyegetések:

Az eltérő társadalmi fejlődésből adódó ellentétek,

A társadalmi, gazdasági, pénzügyi válságok, az éghajlatváltozás hatásai,

A működésképtelen államok, a terrorizmus és a szervezett bűnözés,

A regionális, etnikai, vallási, nemzeti konfliktus, demográfiai, migrációs feszültségek.

Prognosztizálható biztonsági kihívások:

gazdasági visszaesés, instabil államok és régiók,                                         

környezetszennyezés, humán eredetű ökológiai változások,

demográfiai robbanás, élettér-csökkenés, városiasodás, lakosság felduzzadása,

az energiaellátás beszűkülése és az energiabiztonság romlása,

elszegényedés, az erőforrások felmérése nélküli, rövid távú kimerítése,

katasztrófák számának növekedése és mértékének súlyosbodása.

Válságokat sejtető kockázatok:

a fegyver-, kábítószer-, műkincs-, ember-, emberi szervkereskedelem,

tömeges migráció, munkanélküliség, pénzmosás terjedése,

tömegpusztító fegyverek, a veszélyes technológiák terjedése,

az extrémizmus, a radikalizmus és a nacionalizmus terjedése, diktatúrák és diktátorok.

Az értékeket fenyegető veszélyek:

a modern hadviselés jogilag rendezetlen, új tényezői,

a szervezett és globalizálódó bűnözés erősödése, a geofizikai hadviselés realitásai,

az erőszak-radikalizmus, a vallási szélsőségek erősödése, a terrorizmus,

a kábítószer-használat fokozott terjedése” (Isaszegi J. 2013).

VII. Béketámogató műveletek

„ Olyan katonai műveletek, amelyekben ENSZ által támogatott, többnemzetiségű erőket alkalmaznak a világ békéjének és biztonságának megőrzése céljából.

Típusai:                                             

• Konfliktus megelőzés

• Béketeremtés

• Békefenntartás

• Békekikényszerítés

• Békeépítés

• Humanitárius műveletek

Mandátum alapján lehetnek:

•ENSZ által vezetett műveletek

•NATO által vezetett műveletek

•EU által vezetett műveletek

•EBESZ által vezetett műveletek

•AU által vezetett műveletek 

•Camp David-i egyezmény alapján

A Magyar Honvédség missziós részvételei NATO missziókban:

•Afganisztán: MH PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport), MH KAIA ŐBK (Kabuli Nemzetközi Repülőtér Őr és Biztosító Kontingens), MH KMCS/KMK (Különleges Műveleti Csoport), MH OMLT/MAT (Tanácsadó és Összekötő Csoport), MH NTE (Nemzeti Támogató Elem),  MH AAT , MH AMT (pilóták helikopterekre kiképzése),

•Koszovó: KFOR Kontingens, KFOR MEL (megelőző egészségügyi laboratórium), KFOR HQ (parancsnokság) törzsbeosztásúak.

•A Magyar Honvédség missziós részvételei EU missziókban:

•Bosznia-Hercegovina: MH EUFOR század és egyéni törzsbeosztásúak,

•Uganda: EUTM Somalia, EU szomáliai kiképző művelete,

•Kongó: EUSEC RD Congo misszió, törzsbeosztásban,

•Grúzia/Georgia: EU MM misszió, katonai megfigyelők,

•Mali: EU TM kiképző misszió, 2013. áprilistól. 

A Magyar Honvédség missziós részvételei ENSZ missziókban:   

•Ciprus: UNFICYP katonai megfigyelők,

•Nyugat-Szahara: MINURSO katonai megfigyelők,

•Libanon: UNIFIL katonai térképészek.

A MH missziós részvételei MFO misszióban:

Egyiptomban a Sínai-félszigeten Többnemzeti Erő és Megfigyelők (MFO-) misszióban ténykednek katonáink. (Szabó B. 2012)

Egyéb megszűnt műveletek:

•EUFOR CHAD

•EUFOR LYBIA

•EBESZ, és AU műveletek” (Isaszegi J. 2013.)

Következtetések, Összefoglalás

Az IPCC szerint a megfigyelések és a tudományos elemzések alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a jelenleg kibontakozó globális éghajlatváltozás hátterében alapvetően a légkör összetételének megváltozása áll, amit döntő mértékben az emberi tevékenység okoz (IPCC 2011).

Az elkövetkező évtizedekben nem tartható fenn az erőforrások pazarlása és elhasználódásának jelenlegi üteme, a környezet állapotának veszélyes és drámai romlása és a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A mai technológiákkal nem áll módunkban új olajmezőket felfedezni, a fosszilis energiahordozók ismert készletei viszont csökkenőben vannak. „Az ismert kőolajkészletek további termelése a jelenlegi szinten mintegy negyven évre, a földgáz kb. hetven évre, a kőszén legalább kétszáz évre, a hasadóanyagok mennyisége az eddigi technológiával nyolcvan évre (új eljárásokkal azonban több ezer évre) elegendő (Desmarest, 2008). A szénhidrogén-termelés üteme tovább már nemigen fokozható, a világ elért a szénhidrogén-termelési csúcspont közelébe” (Szarka L. 2010).

Mindenképpen szükséges lenne, ha Magyarországon eljutnánk oda, hogy a nem megújuló erőforrások használatát - „30%-ban” - ki tudnánk váltani a megújulókkal, elsősorban a Nap energiájának jobb kihasználásával (http://www.ipcc.ch/report/ar5/wg1/#.UmgrZlNPbT4). 

Az éghajlatváltozás, az édesvízkészletek fogyása még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent Európa, sőt az egész civilizációnk számára.

„A természeti és humán (vétlen vagy szándékos) eredetű válságok, katasztrófák ma bárhol a világon történhetnek, s azok közvetlen hatást gyakorolnak az esetleges nagyobb távolságok ellenére is.” (Isaszegi J. 2013.)

„A civil társadalom, valamint a politikusok tudatába egyre inkább beleépül: katasztrófa vagy éppen veszélyhelyzetben, amikor az azok következményei felszámolására létrehozott egyéb állami és társadalmi szervezetek már nem bizonyulnak elégségesnek, egyetlen hatékony intézmény áll rendelkezésre, a fegyveres erők. Jóllehet, ezeknek ma még sem szervezeteik, sem technikai rendszereik elsősorban nem arra vannak, hogy válságkezelésre, katasztrófa-elhárításra használják őket, de ahogyan mondani szokták, nincs más” (Nagy M. 2006).

Nemzeti érdek Magyarország NATO tagsága, ezért részt is vállal a közös NATO feladatokból, ami fejleszti a Magyar Honvédség műveleti képességét, amit csak műveletben lehet elsajátítani. Ez kamatozik az ország védelmi képességében is. A missziós tevékenység a katonai hivatás csúcsa békeidőben. Sok technikai eszközt kaptunk a szövetségeseinktől a kiváló teljesítményünkért hozzájárulásként, valamint mindez növeli hazánk nemzetközi tekintélyét és érdekérvényesítő képességét.

A rendszerváltozáskor 140-150 ezer fős Magyar Honvédség létszáma 22 ezer fősre apadt. Napjainkban elindult a Honvédség újbóli megerősítése a Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében, valamint a tartalékos rendszer fokozatos létszám növekedése is. A Honvédelem nemzeti ügy, amihez véleményem szerint minden adódó és felajánlásokat tevő társadalmi szervezet humán erőforrásait igénybe kell venni.

 

A katonai biztonság megteremtése közben más biztonsági feltételek sérülhetnek, gondolok itt a környezetbiztonságra.

Ma is aktuális Dwight D. Eisenhower elnök figyelmeztetése: "A védelem alapkérdése, hogy meddig mehetünk el anélkül, hogy belülről roncsoljuk szét azt, amit kívülről próbálunk megvédeni.” A komplex biztonság katonai és környezeti dimenziója egymást nem kizáró fogalmak. A katonai dimenzió szerepe békeidőszakban elsősorban a megfelelő katonai erő kiépítése és fenntartása. Cél: elrettentsen az ország elleni katonai támadástól, és kellő súllyal támassza alá az ország érdekeit. Fegyveres konfliktus, illetve háború esetén pedig fő feladata a politikai és hadászati cél elérése. Ezzel szemben a környezeti (ökológiai) dimenzió szerepe a körülöttünk lévő környezet hosszú távú megóvása, az egészséges élethez szükséges feltételek biztosítása, a talaj, a víz és a levegő szennyezésének csökkentése és a káros következmények megelőzése, felszámolása. Olyan háborús veszélyt magukban rejtő konfliktusok a jövőben sem zárhatók ki, amelyek természeti erőforrások, például energiaforrások, ivóvíz birtoklása, illetve megosztása, vagy éppen a környezet megóvása érdekében robbannak ki. Ha etnikai diszkriminációval is együtt járnak, akkor akár erőszakos katonai cselekménnyé is átalakulhatnak, ha kettő vagy több etnikai csoport osztozik egy régió környezeti adottságain, és közülük valamelyik csak korlátozottan férhet hozzá az ott fellelhető természeti erőforrásokhoz.

A politika széthúzása és a háborúk helyett a legfontosabb a hídépítés lenne, amit a Fokoláre Mozgalom testesít meg, aminek célja az egyesült világ ideája. Ez egy 1943-ban Olaszországban létrejött lelkiségi megújulási mozgalom a katolikus egyházon belül, amely jelenleg 4 millió főt számlál.

Kérdés viszont, hogy egy globalizálódó világban, amelyben az individualizmus, a versenyszellem, a rövid távú szemlélet uralkodik, lehet e egyáltalán még fenntarthatóságról és politikusi érdek nélküli globális környezeti probléma megoldási hajlandóságról beszélni.

Mindenesetre ki kellene használni, hogy a Kárpát-medencében két makroregionális fejlesztési irány találkozik. Ezt a magyaroknak és a társbérlőinknek a politikai határokon átívelően, együttesen lehetne hatékonyan lecsapolni.

A lehetőség a kezünkben, a felelősségünk, hogy élünk e vele, vagy a széthúzások következtében csak a konfliktusok száma növekedik.

Összefogásra van tehát szükség Magyarország felemelkedése céljából.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

J. Randers - D. Meadows 2004: A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth Kiadó, Budapest p. 175, p. 183.

Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) 2011: Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Tematikus Jelentése a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről. p. 3.

Isaszegi J. ny. vezérőrnagy/PhD háborús hadműveleti szakértő/c. egyetemi tanár 2013. 02. 28-i, valamint 2013. 10. 31-i PowerPoint előadás anyagainak részei, amit a Honvéd Kulturális Központban tartott: Missziós történetek/Élettér háborúk 2012/2013 válságkezelés – hogyan tovább? Katonáink 10 éve Afganisztánban, Afganisztán sorskérdési 2014 után.

Kerekes S., Szlávik J. 2003: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest p. 38., p. 98.

Nagy M. 2006: Kis magyar hadelmélet. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. - Zrínyi Kiadó, Budapest p. 210.

R. Smalley 2003: Top Ten Problems of Humanity for Next 50 Years / Energy & NanoTechnology Conference, Rice University

Wackernagel  M. - Rees W. 2001: Ökológiai lábnyomunk. Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön? Föld Napja Alapítvány, Budapest p. 29.

Szabó B. 2012: Változó missziók. Magyar Honvéd, XXIII. évf. 9. szám p. 14.

Szarka L. 2010: Szempontok az energia és a környezet kapcsolatához / Magyar Tudomány, Megújuló erőforrások és környezeti hatásaik 171. évfolyam, 8. szám p. 979.

Internetes hivatkozások

www.gazdasagiradio.hu/cikk/79967/2012/07/13. MTI, Gazdasági Rádió (utolsó letöltés: 2020. 01. 04.)

www.ipcc.ch/report/ar5/wg1/#.UmgrZlNPbT4 (utolsó letöltés: 2019. 11. 02.)

www.matud.iif.hu/2010/08/03.htm Dinya L.: Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdálkodás. (utolsó letöltés: 2019. 10. 25.)

www.m.sg.hu/cikk.php?cid=83235/2011/06/11 Olcsó és népszerű háború. (utolsó letöltés: 2019. 11. 04.)