Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

A két március 19.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

„ A három kenyheci honvéd biztosan becsületesebben védi a hont, mint sok évszázados jogokkal felruházott nemes.“ -gondolkodott Vadász főhadnagy.

Hubai Józsi, és Varga Gyurka nem is tudta elképzelni, hogy majd lesz idő, mikor béke lesz. Titokban féltek is ettől az időtől, hiszen akkor kiderül, melyiket választja  közülük Kocsos Erzsike. Pedig ők most igazán jó bajtársak, jó barátok. Gyurka úgy gondolta, hogy ha egyszer vége lesz ennek a háborúskodásnak, és Erzsike őt választaná, komolyabban fog hozzá a gazdálkodáshoz, és a csizmadia, suszter mesterséget sem fogja hanyagolni. De ha nem ő lesz a szerencsés választott, nem is tudja, mit fog akkor tenni  A Józsinak is voltak tervei, de ő csak egyszerű földmüves, egyszerű paraszt ember tudott lenni még álmaiban is. Talán vesz még egy pár hold földet, ha Erzsike őt választja, és biztosabb jövőt harcol ki gyermekeinek. Milyen szép, békés álmok!  Majni Béla sokat gondolt gyermekkorára, mikor a zsidó kocsmárosné, Rajmanné kivette őt a lelencből.Még egész kicsiny , talán karon ülő gyerek volt, mikor a nagy kolerajárvány idején, egy forró nyári napon meghal szegény édesanya, és három nappal utána az édesapja is. Az a Bori néne, aki most Bélával a pásztorkunyhóban lakik, próbált segíteni a szegény kis árván, pedig nem voltak rokonságban. De mivel annyira szegény volt, hogy csak kegyelemkenyéren tengette életét a gyerek a lelencbe került. A zsidó kocsmárosnénak megesett rajta a szive, hiszen neki is volt egy hasonló korú kisfia a Tihu. Férjét szintén a kolera járvány vitte el. Gondolt egy merészet, és kivette a Bélát a lelencből. Igaz, hogy kicsit vadóc fiúcska volt. Rajman Tihuval együtt növekedett,  de mikor suhanc legény korában megtudta, hogy árva gyerek, ki is költözött a pásztor kunyhóba, és magához vette a szegény Bori nénét. Ez a kis házikó is a Rajmanné tulajdona, de a kocsmárosné még örült is, hogy nem áll üresen. Legálább van aki néha a tető zsúp fedelét javítgatja. A faluban csak a „betyár Majni“, vagy a „lelenc Majni“ névvel illették, pedig nem bántott senkit. Barátja alig akadt. Varga Gyurka, és a zsidó fiú, Rajman Tihu állt vele szóba,hiszen ők együtt nőttek fel. Meg most, ebben a zavaros időkben Kalapos Pali is. Béla gyanakvó volt, és nem is tudta miért akar vele barátkozni a Pali, de azért jól esett ez neki.

Kalapos Pali, ahogy szerencsésen túljárt az osztrák komák eszén, igyekezett megtalálni Hubai Józsit, és elég nagy zajt csapva közeledett a megfigyelő álláshoz. Nem is vette észre, hogy a Józsi a háta mögé lopakodott, mert valami osztrák őrjáratnak gondolta. Nyakon ragadta szegény legényt. Mikor a tévedés kiderült, mindketten azon tanakodtak, hogyan lehetne megmenteni Varga Gyurkát, meg Majni Bélát. Kalapos Pali Józsinak inkább azt tanácsolta, meneküljön át az ellenséges vonalon, és igyekezzen Göncre a Klapka táborába. Az osztrákok  tudnak a kenyheci legények kémtevékenységéről, és csak idő kérdése, mikor csapnak le rájuk.

- Én nem vagyok  gyáva áruló, a bajtársaimat nem hagyom cserbe!- jelentette ki Jóska.

Úgy döntöttek, hogy szétválnak, és Pali a Miskolci út árkát használva fog Kenyhecre sietni. Néha ezen az úton jött a megfigyelő helyre Varga Gyurka is. Józsi pedig a Szartos patak árterén fog hazafelé igyekezni, mert úgy gondolta, hogy talán ott találkozik majd Majnival és Varga Gyurkával.  Neki lett igaza. Alig hagyta el Hidasnémeti határát, és Tornyosnémeti felé közeledett, mikor csendes beszédre lett figyelmes. Egy sűrű lombú füzfa alatt bevárta őket, és a megszokott bagolyhuhogással jelezte, hogy ott van. A legények meglepődtek, de örültek, hogy nem valami osztrák járőr közeledik. Most már hárman tanakodtak, mit is tegyenek. Nem tudtak dönteni: Menjenek a Klapka táborába, vagy maradjanak továbbra is Kenyhecen?

- Hátha még szükség van ránk, mind kémlelőkre.- elmélkedett Varga Gyurka, és ebben is maradtak.

Majni elhagyva Tornyosnémeti határát , és Miglécet megkerülve a kenyheci temető felé igyekezett, mint ahogyan szokása is volt. Varga Gyurka, és Hubai Józsi a kertek alatt akart beosonni a faluba, ezért maradt a Szartos patak partján, majd a Bölzsi patakot , ami csak egy erecske , átugorva a Fegyvár felől közeledtek a faluba.

Majni Béla a szülei sírja mellett állva imádkozott, mikor a falu felől, talán az alvégről, ahol a csizmadia Vargáék házát sejtette, lövésekre, majd nagy kiabálásra lett figyelmes. Kevert német és cseh nyelven kiabáltak, és mivel a kenyheciek kicsit beszéltek tótul, Majni is értette nagyjából a cseh szavakat:

- Ezt kötözzétek meg, a másik a patak partján menekül, ne engedjétek megszökni.- valami ilyen szavakat értett, de közben annyira ugattak a kutyák, hogy mást nem is hallott. Most már nem is a pásztorkunyhó felé igyekezett. Tudta, kiket kergetnek az osztrákok, és sietett, hogy talán segítsen a bajtársainak. Ez volt a szerencséje. Mert a három dragonyos, aki a kunyhó körül bujkált, a nagy zajra előugrott, és ez nem kerülte el Béla figyelmét. Szaladt ugyan a falu közepe felé, hogy segítsen Gyurkának és Józsinak, de már minden csendes volt. Csak a kocsma udvaráról hallatszottak szitkozódó, pattogó parancsszavak.

Kalapos Pali is már a Teleki kastély elött járt, mikor a faluból hallotta a lövéseket, és a kiabálást. Ő tudta miről van szó, és nagyon szomorú lett.  Beszaladt a kastély udvarba, mert az öreg nagyságos úr szobájából fény szűrődőtt. Már be is nyitott volna, mikor a folyosón elébe toppan Teleki Ferenc fiatalúr.

- Be ne menj oda, hiszen akkor elvesztél!- figyelmeztette Palit.

A szobában ugyanis az öreg Teleki nagyságos úr Kornis őrnaggyal borozgatott, és várták a dragonyosok jelentését. Kalapos Pali próbálta rávenni a fiatalurat, hogy segítsenek Varga Gyurkán és Hubai Józsin, de ez túl gyáva volt. Csak arra volt hajlandó, hogy Palit a kastély pincéjében elbujtassa, mert ott biztosan nem fogják keresni.

    Folyt.köv.

 

 

 

 

Rovatok: 
Irodalom