Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Ennyi véletlent egy rakáson!

mernok58
mernok58 képe
1. A Föld azért forog saját tengelye körül, mert az a gáznemű anyag, amiből összeállt, már eredetében forgásban volt - a forgás megmaradt.
 
2. A Hold úgy keletkezett, hogy a Földdel egy mars méretű bolygó ütközött - a kicsapódó anyagtörmelékből állt össze a Hold. Kezdetben közel volt a Földhöz, majd később alakult ki a Hold-Föld végleges távolság. Ez érdekes módon olyan nagyságú, hogy teljes napfogyatkozás esetén a két égitest látszólagos mérete azonos...
 
3. A Hold olyan hatásrendszerrel befolyásolja a földi folyamatokat, aminek következtében az evolúció akár egymilliárd évvel is gyorsabban zajlott le.
 
4. A Föld mágnese terét a Hold vonzása tartja fenn ugyanúgy, mint ahogy az ár-apály jelenséget - a földkéreg alatti olvadt fémhéj a Hold vonzó hatására körforgást végez a maghoz képest - az elmozdulás-különbség dinamó hatásként jelentkezik, ami elektromos áramot indukál, az pedig mágnese erőteret hoz létre. E mágnesesség nélkül a földi élet ki sem alakulhatott volna, illetve nem maradhatna fenn - a napból és a világűrből a Földre jutó sugárzás miatt.
 
Konklúzió: ha a Föld ütközése azzal a bizonyos bolygóval véletlen szerű volt, akkor az ütközés következményei is e véletlennek köszönhető. Tehát a földi élet létrejöttének, fennmaradásának és így az evolúciónak alapvető feltétele kellett hogy legyen az ütközés. Kijelenthető, hogy az élet a Földön véletlenszerűségek sorozata révén jött létre. Annak a valószínűsége, hogy a Világegyetemben pontosan ugyanilyen esemény máshol, netán számtalan helyen bekövetkezhetett, csak statisztikailag értelmezhető érték.
 
Mégis egyedül vagyunk az univerzumban?
 
Lehet, hogy az emberi elme teremtette meg önmagának az istenséget, mint lelki-tudati segédjelenséget az öntudat elviselhetősége érdekében? Ha az emberiség idő előtt szembesült volna azzal a ténnyel, hogy a világegyetemben az egyetlen értelmes élőlény, aki képes önmagán keresztül az egész anyagi világot megérteni, de legalább is törekedni erre, olyan hideg magányt érzett volna e végtelen kiterjedésben, hogy abba beleőrült volna.
 
A vallásra a civilizáció fejlődése közben elengedhetetlenül szüksége volt az embernek.
 
Az az értelmes lény, aki majd istenhit nélkül is értelmet talál a létezésben, már nem emberszerű lesz - lélek és érzelem nélküli, szerves anyagból álló gép!
 
Cs.T.
Rovatok: 
Egyéb