cs 02/21/19
Dáma Lovag Erdő...
/Sepsziszentgyörgy,-Református-Székely Mikó
Kollégium újra államosítása ellen/
|
k 02/19/19
Dáma Lovag Erdő...
Kedves Zsuzsikánk! Isten éltessen névnapodon.Jó egészséget, örömet kívánok: Anna.
|
h 02/18/19
Dáma Lovag Erdő...
Ó drága kikeleti napsugár
Ragyogj, ragyogj végre már
Várom már erre száll
Egy szép hangú, boldog madár
Várom mikor szólal meg a pacsirta
Mikor száll az egekig a hangja
Itt a tavasz,eljön hát
Dalolja vígan szép dalát
|
cs 02/14/19
Dáma Lovag Erdő...
/ Valentin napra/
Tüzes napkoronggal ébredt a hajnal
Paripaként száguldott a nap az égre
Pirosan ragyogott a fény a szívek közepébe
Mit, ha tudná, ma Valentin napja
Melegét a szerető szíveknek adta.
A reménykedő szívek egymásra találjanak
Örüljenek e szépen ragyogó napnak
Virágok bimbója kinyíljon végre
Ragyogó arccal nézzenek az égre
|
sze 02/13/19
Dáma Lovag Erdő...
|
k 02/12/19
Dáma Lovag Erdő...
Hej, Ti Zászlóvivők!
Magasan tartsátok azt a zászlót!
Lobogjon benned hazafiságod
Figyeljen szavadra, ki tiszteli a szót!
Hej, Te Zászlóvivő!
Ünnepelj, ne dideregjél!
Lesz még meleg, elmúlik a tél
Majd, ha a nap álmából felkél.
|
p 02/08/19
Dáma Lovag Erdő...
Áll a szobor egymagában
Galamb száll a lovára
Csőrében búzakalász
Isten küldte béke gyanánt
De a szobor meggyalázva
Sötét komor éjszakában
Kitette azt, szegény lélek?
Nem ismer emberséget!
Szent István nézz le rájuk
Mi bűnüket megbocsátjuk
Segít nekünk a Te hited
Magyarjaid így nevelted
|
cs 02/07/19
Dáma Lovag Erdő...
/külföldi állampolgárok megkérdezése/
|
h 02/04/19
Dáma Lovag Erdő...
/Kolontár és Devecser vörösiszap
katasztrófája/
|
p 02/01/19
Dáma Lovag Erdő...
/elbeszélő költemény/
Tavasz volt, faültető tavasz
Fáradoztam kiirtsam a gazt
Csemetefát ültessek helyette szépet
Ha isten is akarja megéled
Mélyebbre kell a gyökeret ásni!
Szólított meg egy ember,
Kész volt segíteni
S ültettük a csemetét,
Szép termés lesz rajta
Ő fejből tudta, milyen gyümölcs fajta
|
sze 01/30/19
Dáma Lovag Erdő...
Volt egy madár
Fecske madár
Nem is olyan régen
Itt az idő,történetét elmesélem
|
szo 01/26/19
Dáma Lovag Erdő...
Engem szüleim úgy tanítottak
Válaszoljak, ha valamivel vádolnak
Ma van „Magyar Kultúra Napja”
Ezen a napon válaszom megadva:
Láttam a kórusok szívből énekeltek
A magyar táncot hetykén járták a legények
Pörgött a sok szoknya, díszes a színe
Mindenki tapsolta, akinek van szíve
Én boldog voltam velük
|
cs 01/24/19
Dáma Lovag Erdő...
Jöjj Mátyás, Te igazságos!
Törd meg újra a jeget!
Szenvedett e föld népe eleget
Őrizd meg, védd meg nemzeted
Jöjj Mátyás király, mi szentté avatunk!
Te voltál a mi szent királyunk!
Szent koronánkat visszaváltottad
Isten is velünk megmutattad
|
h 01/21/19
Dáma Lovag Erdő...
Dél van, delet harangoznak,
De más ez a harangszó
Lelke van a dalnak, harangnak
Más, mint eddig szólt
Most a” Himnuszt” zengi
Fel az égig, Istent is örül neki .
Dél van, lelke van a harangnak!
Magyarok hallgassátok, nektek dalolnak
Hegyek, völgyek, Duna is visszhangozza
Legyen már szívetek, fületek e Himnuszunkra!
|
p 01/18/19
Dáma Lovag Erdő...
Ég a tüze a felkelő nap korongjának
Csak egy nap múlik el, hozzád elér
Eljön az est lehunyja szemét
Búcsúzik, mint, ha szólna
Ég áldjon, Isten veled
Soha nem ébredek, nem lesz új kikelet
|
sze 01/16/19
Dáma Lovag Erdő...
/200.éves születése napján/
|
k 01/15/19
Dáma Lovag Erdő...
/Egy Don kanyart megélt katona siralmai/
|
v 01/13/19
Dáma Lovag Erdő...
Mikor ülsz a riport asztalánál
Nyilatkozni, kérdésre van jogod
Magyarul beszél, akivel szemben ülsz
De nem értheti mondandód
Nem érti a magyar szavad,
Mert nem akarja érteni!
Nem akarja a szegény népet képviselni
Csak a pénz, a feltűnés érdekli!
|
p 01/11/19
Dáma Lovag Erdő...
"Ne hagyj itt Testvér, megfagyok!
Segíts felállni, mert meghalok!"
Szóltak a könyörgő hangok
Don kanyarba áldozatnak vitt magyarok
És csend, fagyhalál
Mindenütt amerre kaszált
Az áldozat már nem beszél
Aki bír még útra kél
Arra, Magyarország felé
|
sze 01/09/19
Dáma Lovag Erdő...
Kiált a Föld ,VIGYÁZZATOK!
Hol vagytok ti bús BÉKE galambok?
Miért nem turbékoltok?
Talán elment kedvetek, s megfagytok?
Szóljatok már, hogy felfordult a világ!
Hogy gyökerestől kifordult a fa, letört az ág
Rét kipusztult, nem nyílik nyárban virág
Hogy ember, embernek farkasa
Nem volt emberiség, ily önpusztító soha!
|