Ó hogy kezdjem levelem
Hogy írjak neked kedvesem
Mily szép szavakat tudnék írni
Minden szó kevés,amit szívem tud adni
 

Ó drága kikeleti napsugár
Ragyogj,ragyogj végre már
Várom már erre száll
Egy szép hangú ,boldog madár

A folyó andalgott
Míg szívem hallgatott
Hallgatta a madár énekét
A méh döngicsélését
Hallgatott egy hívó szóra
Merengtem a csend magányban
Hogy nyílik a tavi rózsa

Dalolok én neked akácvirágzásról
Szépen szóló madár vidám daláról
Dolgos méhecske virágporzásáról
Akácfa virág bódító illatáról

Ne sírj,
Ha száz irigy is feni rád fogát
Ha sokszor mondja ő jó barát

Amikor összeteszed két kezed
Halkan imádkozol
Hallgasson meg Istened
Hozzá fohászkodol

Erdős Anna:
2OO2.év .Választások.

Veszélyben a HAZA!
KIÁRUSÍTJÁK!
A nép veszi súlyos árát!

Hetvenedik tavasz eljött
Mint a többi egymás után
Ki gondol itt a korra
Hisz lelkem még fiatal talán

Még egy utolsó nap,s olvadunk
Mindegy akarunk,vagy nem akarunk
Győzelem!!!!
ÚNIÓ mivel-kivel?
A földünk még a mienk
Alólunk tűnik el !!!!
Versenybe leszünk a SEMMIVEL !!

Öreg kukás ,van itt szemét
Elméd,kezed,jobb napokat megélt
Válogatod más szemetét
Öreg ember,ott a helyed ?
Szép napjaid elfelejted?
Pedig szép volt ifjú élted
Volt vagyonod,emberséged

Erdély –lélekharang a mélyben

Kerestelek,de nem talállak
Kérdezhetem az alacsony felhőtől
A hidegen fúvó széltől

/Erdélyi kirándulás emléke/
Nem hoztam vizet az Olt vízéből                         
Nem láttam a Szent Anna kápolnát
Nem csónakáztam a Gyilkos tavon
Nem láttam búcsús sátrakat  

Hozzám tartozol
Mint fűhöz a harmat
Mint naphoz a fény
Mint fához a levél
Hozzám tartozol
Mint zivatarhoz
A villám
Mint virághoz az illat
Mint édes mosoly

Hallod-e csodálatos énekét
Benne van a szerelem,a lét
Hallod-e gyönyörű hangját
Énekel,senki nem énekelt így
Hallod-e torkának zenéjét
Ünnepel az élet,az ég

Mint szomjas szarvas
Hűs forrást keresve
Úgy vágyik a szívem a kikeletre
Mint éneklő pacsirta