Tanult-e valaha, s ha igen, tudós-e
Dákóföld havasi embere, Tudose?
Milyen okos tanból van doktorátusa,
ha úgy izgatja a székely haláltusa,
hogy Csaba királyfi kései fiait
|
Április 8-ról szóljon az ének
|
Jó Karácsony Gergely a népét ugratja,
eb ura fakó a karavánt ugatja,
vadkeleti kocsma ajtaját rúgatja.
|
Legújabb Ramszesz piramist épít –
ne legyen olyan üres a sivatag:
fáraók múltját tettek dicsérik,
elfeledik őt, ha ebből kimarad.
|
Ennek a kornak se íze, se bűze,
nincsen Krisztusa, árva hegedűse.
Nem feszül fölé ölelő szivárvány –
nem állt a világ még soha így árván.
|
Sosem volt ilyen pimasz a tőke.
József Attila félnél-e tőle?
Vetnéd-e fejszéd az undok tőre –
szilánkosodjon átkozott bőre?
|
Ha én lányka volnék,
mindig csak dalolnék.
A rózsám szívére
|
Szipogva, könnyes révületben
búcsúzunk tőle – immár halott.
Amit nem ismerünk fel életünkben –
az eredendő törvény – ím, rá hatott.
|
Amikor kisül a rétes,
az élet olyan lesz, mint a telihold –
az ember, amit akkor érez
az éden maga, pedig tán sose volt.
|
Csak a remény, ami sérthetetlen –
ne áltasd magad babonás hitekkel!
Riadt várakozás ül szemedben:
sorsmagyarázónak vajon ki kent fel?
|
A bipolaritás a depresszió egyik változata: depresszióban az agy (elsősorban a homloklebeny) nagy területei lekapcsolódnak az agykéreg együttműködéséből, mert maga a személyiség dönt úgy, hogy az őt ért hatásokra válaszul kivonul a szociális közegből és tartalékra állítja magát, vagy/és közben önmaga ellen f
|
- Mit tesz a koldus, ha éhes?
- Kenyereg...
***********
|
Elmúlt a karácsony –
a kisded gőgicsél és tejszagú.
Talán már vissza is értek
Názáret városába:
az ács élezi a gyalukést -
Mária pelenkát mos…
|
Az én Golgotám különös kegyetlen vesztőhely- fajta:
nem elégszik meg azzal, hogy egyszer keresztre feszülök rajta…
|
Nem, nem sikerül többé,
hiába próbálom én ostoba –
az életben csak egyszer van
mindenkinek igaz Karácsonya.
Csilloghat ugyanúgy,
lehet akár folyton gazdagabb,
de ami a szívet rabul ejti,
|
Bocsánatot kérek mindenkitől, akiben rossz érzést keltettem az utóbbi néhány megszólalásommal!
Az egész évben felgyűlt negatív töltés, mint a magma a vulkánban, utat tört a felszín felé.
Ma éjjel megtisztult a lelkem.
Boldog karácsonyt!
|
(A karácsonyi felhajtás közben
egy kis filozofikus sóhajtás...)
Nem sírok már, s nem nevetek,
lejátszok még pár menetet,
s agyő!
|
Őstermelő költő lennék,
magyar ugar poétája.
Karácsonyra verset tennék
minden díszes fenyőfára.
|
Ugye nem baj, nem nagy vétek -
szeretném, ha szeretnétek!
De jó lenne: gondolnátok,
ahogy én is folyton rátok!
|
Megint én rontom el a Karácsonyt –
ez nálam már ősrégi hagyomány.
Mert ahogy eddig, most sem hagyom ám
szó nélkül – bár lerágott, talált csont –
új kufároktól hangos a templom,
|