k 07/02/19
Dáma Lovag Erdő...
Együtt kezdtük, együtt építettün
Az utcán sokasodtunk
Szalagos fák lobogtak
Hírül adtuk egymásnak
A házaink szaporodtak, álltak
Nyarak jöttek, nyarak mentek
Növekedtek szépen körülöttünk a gyerekek
A Balatonba a nap ragyogott
Este kis tüzek gyúltak nevetve
S szeretet, barátság a szívekben
|
v 06/30/19
Dáma Lovag Erdő...
Őrzöm a tüzet, tiszta lelkülettel
Ne aludjon a hazaszeretet el
Hazám minden kis zugában lobban
Őrizzük szívünkben, otthonunkban
Őrzöm a tüzet a szavak ritmusában
Melegedjen mellette, kiben hazaszeretet van
Melegedjen mellette kinek lelke fázik
Tűz őrzői vigyázunk, messzire világít
|
szo 06/29/19
Dáma Lovag Erdő...
Én szép hazám, te szép Magyarország
Kárpátok ölelésében ringó rónaság
Ki látott még ilyen csodálatos országot?
Ha rád nézek mosolyog az orcád
Nagy folyóid hegyes, dombos tájat
Kék szalagként átkarolják, részekre szabják
|
szo 06/29/19
Dáma Lovag Erdő...
Látod kicsim, itt a földgömb
A mi hazánk egy kis pont rajta
Kárpátok hegyei átkarolja
Magyarul beszélnek,
Magyarul zeng itt az ének
Panaszok és keservek
Magyarul becézett édesanyád
Bölcsőd ringatva vigyázott rád
Első szó is ajkadon magyar
Ne feledd soha, ha az idő mást akar
|
szo 06/29/19
Dáma Lovag Erdő...
Ó, de rég jártam erre a Hortobágyon!
Égig érő tájat láttam az égre festve!
Ragyogott akkor is a nap koronája
Tüzes sugarát szórta a tájra
Felhőtlen égen ült a táj délibábja!
|
p 06/28/19
Dáma Lovag Erdő...
Magasan tornyosul Pozsony büszke vára
Magyar királyokat itt koronázva
Szent Korona védte nagy Magyarországot
Királyok fejére Pozsonyban adatott
Szent Korona, jogar, kard, ország alma
Ettől lett erős, Isten adta királyok hatalma
Isten szeretetével eggyé kovácsolva
Mert erős, nagy volt egykor a nemzet
Sok színűségében is egyet értett
|
h 06/24/19
Dáma Lovag Erdő...
Felragyogott az égen
a nap tüzes koronája
Ontja, sugározza melegét
Levegő remeg bele
Felhőtlen, kék az ég
Forró meleggel köszönt a nyár
A búzatenger nyújtja fejét
Szomjazva esőre vár
Tikkadtan sóvárog a határ
|
szo 06/15/19
Dáma Lovag Erdő...
/Apák napjára: Erdős György/
A mi jó apánk, küzdött, harcolt értünk
Megmaradjon a mi nemzetségünk!
Gyermekeit két karjába zárta
Boldogan ölelte minden unokája
A mi jó apánk, ha most élne
Bizony el lenne keseredve!
Nem ily jövőt képzelt el nekünk!
Bízott Istenben, s kivirágzik nemzetünk!
|
szo 06/15/19
Dáma Lovag Erdő...
/Dunai tragédia emlékére-/
Mint a” Hableány” a Duna mélyéből
Lassan, szépen felemelkedett
Nagy Duna gyors sodrásából
Csendben, fájó szívvel emlékezek
|
v 06/09/19
Dáma Lovag Erdő...
Eljött a mi szép ünnepünk
,,Pünkösdi Király"-t választani megyünk
Szól a zene vigalom
Ki lesz a pünkösdi királyom
Király az egy ügyes legény
Megüli a lovat szőrén
Gerenda rudat is nagyot emel
Ő koronát megérdemel
Egész évben ő nagy legény
Rá hallgatni kész nyeremény
Neki tárva a kocsma ajtó
Ahol dáridózni neki való
|
szo 06/08/19
Dáma Lovag Erdő...
Ragyog a nap csupa fény
Száz sugárból árad felém
Jöjj szentlélek Pünkösdnek ünnepén
Lélek szállt le és szeretet
Egybe fogja a szíveket
Pünkösdnek ünnepén
Rózsa kinyílt, fehér kelyhe
Készülünk a szép ünnepre
Pünkösdnek ünnepén
Isten költözik lelkünkben
Szívünk nyitott a szeretetre
Pünkösdnek ünnepén
|
cs 06/06/19
Dáma Lovag Erdő...
Miért fáj neked néma fejfa?
Miért fáj a magyarok sírhalma?
Ősi földben hősként hallgat
Hazát védve hősként haltak
Miért fáj a csendes magyar temető?
Székelyt, magyart, takar a szemfedő
Ne gyalázd a hősi hantot!
Úz völgyében a szél dúdol altatót
|
cs 06/06/19
Dáma Lovag Erdő...
Hidat verek folyókon át
Összeköti jobb, bal partját
Suhog a víz, rohan az ár
Túl parton valaki vár
Hidat verek, hozzád megyek
Karjaimmal átölellek
Kedves szóval örvendezek
Ti elválasztott magyar testvérek
|
k 06/04/19
Dáma Lovag Erdő...
MA : 99.ÉVE!
Gyásznapok sokasodnak
Fájdalmak soha el nem múlnak
Emlékeid TRIANON nem fakulnak
Csattan az ostor, levegőt hasítja
Fáj Trianon, utca visszhangozza
Hangos az utca, honnan jön ez a hang
Kiért szól megint búsan a harang
|
h 06/03/19
Dáma Lovag Erdő...
Istenem, kiben hiszünk
Áldd meg ezt a drága hazánk, nemzetünk,
Áldd meg a Te magyar néped,
Nézz le ránk, nyisd meg az eget,
Mert elszabadult a sátán pokla,
A Te szerető nemzeted taszítja pokolra,
Mert minden nap nehéz súlyt zúdít ránk,
Hallgasd meg könyörgésünk mi Atyánk,
Hallgasd meg könyörgésünk,
|
v 06/02/19
Dáma Lovag Erdő...
Együtt zúdul a magyarra szenvedés,
Vagy hitében felemelkedés!
Együtt siratjuk Trianon-i évfordulót,
Éneklünk összefogva siratót!
Más ez a nap, mint a többi!
Egy szép ország szét szakadás,
Egy nagy Dunai áradás!
S egy Pünkösdi egymásra találás!
|
cs 05/23/19
Dáma Lovag Erdő...
/Békéscsaba István malom ég!
2019.05.23./
„Egy nagy tűzet kellene rakni!”
De ne ily pusztítót, hatalmasat!
Óriás tűz gomolygó füstje az égre száll,
Istennek sem tetsző mutatvány!
Mi történik a világban emberek?!
Mily tűzet raktatok már megint?
Pusztítjátok önmagatok, s ami érték,
S nem látjátok a fájdalmat, a kint!
|
sze 05/22/19
Dáma Lovag Erdő...
Fények gyúlnak a nagy világban,
Fény jelek észak, dél irányban,
Északi fény jelet adja,
Bajban van a világ, bajban!
Egész országban fény jelek,
Szeretet fénye eljött közétek,
Szeretet gyúl szívetekben emberek,
Egymást végre szeressétek!
|
k 05/21/19
Dáma Lovag Erdő...
Ó boldogságos Szűzanya!
Hova lett „Szent Korona” országa?
Milyen átok zúdul nemzetre, hazámra?
Jöhet éhes hiéna földünket felfalja?
Földfogyatkozás zúdul a magyarra!
Mint nap, hold, csillagok az égen
Földünk alólunk fogy el egészen!
Mi nyomorba, szegénységbe süllyedünk!
Homokkal hordják tele szemünk!
|
h 05/20/19
Dáma Lovag Erdő...
Vártam Rád,
Mikor dalolva rohant a patak,
Napsugár tündérlányai benne kacagtak,
Mikor a lila ibolya nyitotta kelyhét,
Orgona illattól tele volt a lég.
Vártam Rád,
Mikor a pipacs virága virított a mezőn,
A búzát érlelő nyár rám köszönt,
Forró napsugár felmelegítette a lelkemet,
Boldog voltam, azt hittem valaki szeret.
|