Határszéli kicsiny falum
Régen elhagytam,
De bárhová vitt az utam
Csak haza vágytam.
Láttam nagyvárosok fényét,
Magas hegyeket
Katedrális fényes díszét,
Kéklő szép eget.
Mégis csillogóbb a kék ég
Szülőfalum, feletted.
Mégis zöldebb ott a dús fű
Fáradt lelkem pihenhet.
E gondolat hajtott engem,
Hálaimát rebegtem,
Megpillantva a kis házat
Ahol régen felnőttem .
Felém jött egy úri dáma
S én illendőn köszöntem.
Magyarul, hisz bölcsőmben is
Így daloltak fölöttem
Rosszallóan végignézett,
Nem fogadta szavamat,
Ebből tudtam, kicsiny falum
Csak a lelkemben maradt.