Édesanyám lelkem
De szerettél engem
Magadhoz öleltél
Szép hangon énekeltél
Még most is hallom hangodat
Veled dúdoltam e dalt:
„Édesanyám almafái
Szépen szóló körtefái virágoznak”
Öleltelek ,szorítottalak
Ígértem,soha el nem hagylak
S múlt az idő,a rohanó mostoha
Ígéretem elszállt vele tova
Két karod,nem ölel már engem
Sírva hívnálak,de szavakat sem lelem
Hűtlen lettem hozzád,elmentem tőled
Mint fától a levél,elsodort az élet
Minden szavad a lelkembe gyöngyé égett
Szívembe hordom emlékedet
Mikor rád gondolok
Mindig csak dúdolok
„Édesanyám almafái
Szépen szóló körtefái virágoznak
A templomban harangoznak”
Elhalkul a dal,ragyognak a fellegek
Könnyeim hullnak
Édesanyám ott fenn,ugye tudod
Most is,örökre ,nagyon szeretlek
2O15.O8.O4.Mosonmagyaróvár
/Édesanyám :1O1.éves lenne O8.14.-én/