Petróleumlámpa sercent egye-egyet.
Az ablakon lágyan szél simogatott át,
lengetve függönyt, az áttetsző vitorlát,
mintha kitakarná a mozgó fényeket.

A kép az árnyékban már valódi élet.
Rajzolta virágát és a tüskés bokrát,
végtelenbe vágyva, növelte a szobát,
vibrált a falakon és mindenütt érted.

Az árnyék világa csodásan új kezdés.
Határvonal Élet és Halál között.
A Végtelen az sok. A Van, nagyon kevés.

És remegett egy lány amikor levetkőzött.
Fényben simogat a múló igazam,
és sokszor látom az árnyékban önmagam.