Riport.

Védve mindened, csak a menekülés lenne,
de, Európa útján már nincs út, hová, merre,
nincs semmid, csak a menthető puszta életed--
mára a létbe-keserített fájdalom jutott neked.

Szörnyen magadra maradva kísért a
hajszálon függés réme, képzete.
Őseid óta tartó harcod pedig
mindég a következő harcok kezdete.

Vérteresztő idegenek közé rekedtél.
Gumilövedékes korszak fogja vagy.
Érzéketlenül, ahol szem, és vér folyik,
ott már nem jelentenek semmit a szavak.

Lebénított tudatod mélyére szorulva
nincs kiút, csak a bátor előrelépés!
Nincs semmid se már, csak az életed,
és az egyre jobban megszűnő félés...

Csak a magadba-zárt hited él még,
a szétlőtt tüntetések könnygázos szaga,
és mentenéd már, ami érték,
ott, ahol többé már nem szent a Haza.

Bolondítottak, kiraboltak, és most
tisztelt forradalmaid ünnep-gyásza fölött
--Európa közepén, égő keresztutakon--
vért vetettek rád, és göröngyöt...

Salgótarján, 2006. Október, 23.