Ildikónak
Mit mondanak, ha rád nézek,
ha szemem tükréből kiszedik
szemed égben oldott színét,
számból a neved,
de a szó mélyén a lényeget
ki érti meg?
Nem fogható kincseket féltünk.
Emberhangos napok zajában
élsz. Gyermeked arcát látod,
mozdulatát is hordod még,
évekkel, érvekkel tűnnek el az álmok.
Kérdéseket is suttog néha a szád:
életedben te voltál-e, vagy
mások voltak mostohák?
Mit mondanak, ha rád nézek?
Talán szemem melegéből megtudják,
hogy szeretlek, mert élsz, mert élek,
és titkok szárnyán repül a fény a tél után.
Látom, és látják, miként ragyog szemed
égben oldott tükrében a téli délután.
Torontó, 2013 április 3.