Képzeljétek, azt álmodtam,
ott voltam az Anna-bálban!
De előtte készülődtem,
vagy tíz ruhát, föl-, levettem.
Tükör előtt forgolódtam,
válogattam kalapokban,
kéket vegyek a szememhez,
vagy a barnát szeressem meg?
Hajam színéhez jobban megy?
Addig-addig próbálgattam,
a bálról majdnem lemaradtam.
Ám akkor megjelent Hercegem,
karom karjába fűztem,
keringőztünk a parketten,
majd a kertben, édesdeden.
Táncunk olyan elragadó,
mint egy divatbemutató,
rajtunk volt minden tekintet,
el ne rontsam lépteimet!
Hű! Egyszer csak észrevettem,
valamit elfelejtettem,
szép kalap van a fejemen,
szalagjai körbelengnek,
ám de ó, jaj, nagy a baj,
gyöngyös báli ruhám helyett
párom ölelő karjában,
röppenve, forogva, lágyan,
félszegségem levetve, bátran
keringőzők ünnepi kalapban,
- és a kedvenc, grafitszürke,
apró mintás,
pamutpizsamámban.
2025 július 27.
TM