Hűvös szél fúj, fújdogál.
Elszedtük aranyát a nyárnak,
Borongós napok járnak.
Az ágon elhalkult a madár,
Ideje nekünk is kicsit pihenni már.
Néha még kisüt a nap,
Tó vízén táncot lejt a napsugár.
Ősz lánya az erdőt járja,
S levélszőnyeget hint maga után.
Ólomlábakon járt el az idő,
Csendes nappalok jönnek.
Örüljünk a szeretetnek, vidámságnak,
Gyermekeink, unokáink mosolyának.
A szeretet esőben is felmelegíti szívünket,
S nem számoljuk már az eltűnt éveket.
Nem is halljuk az eső koppanását,
Az őszi napsugár is néha bekacsint az ablakon.
Mosonmagyaróvár, 2020. október 20.
TM
